<p style="margin-bottom:11px"><i>„Emmanuel Macron, az egymást követő őszinteségek elnöke”</i> címmel jelentetett meg <a href="https://www.valeursactuelles.com/clubvaleurs/politique/emmanuel-macron-le-president-des-sincerites-successives-127552">interjút</a> Corinne Lhaïk újságíróval a Valeurs actuelles nevű francia jobboldali hetilap. A beszélgetés apropója az, hogy Lhaïk, a L’Opinion munkatársa könyvet írt Macron személyiségéről. (Az államfő profilját korábban <a href="https://mandiner.hu/cikk/20180515_macron_portre">ebben a cikkben</a> próbáltuk megrajzolni, akkor főleg politikai-társadalmi kérdések mentén.)</p>
<p style="margin-bottom:11px">Lhaïk szerint Macron olyan elnök, akit <i>„inkább gyűlölnek, mintsem utálnak”</i>. Nicolas Sarkozyt politikai okokból utálták azok, akik túlságosan jobbosnak találták őt, míg a Macronnal szembeni ellenszenv hátterében nem annyira politikai, hanem társadalmi okok rejlenek, „<em>egyfajta osztálygyűlölet”</em>. Sokak számára az elit, az uralkodó osztály jelképes alakja ő – az ebből fakadó utálat gyakran a gyűlöletig fokozódik, és irracionális jelleget ölt. Az ellenszenvben Lhaïk szerint szerepet játszik a Brigitte Macronnal való házassága is,</p>
<div class="keretes" style="margin-bottom: 11px;">akinek személye irigységet és elutasítást vált ki bizonyos nőkből,</div>
<p style="margin-bottom:11px">mivel egyfajta transzgressziót, határsértést testesít meg.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Macron tisztában van azzal, hogy milyen gyűlöletet ébreszt a személye, és igyekszik változtatni ezzel a helyzeten – nem azzal, hogy szerethetőbbé teszi magát, hanem azzal, hogy empatikusnak mutatkozik mindenki érzékenysége iránt. Lhaïk rámutat: Macron két nagy területet nyitott meg elnöksége alatt, az egyik a környezetvédelem, a másik a terrorizmus és a politikai iszlamizmus elleni harc – elnöki ciklusa végéig ezeken kíván továbbhaladni.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Az interjúkészítő következő kérdése Macron – Lhaïk által tekintélyesnek gondolt – szellemi képességeire vonatkozik. Az újságíró elmondja: az elnök intelligenciája az emlékezőtehetségén és koncentrálóképességén alapszik: nem hagyja, hogy bármi is elvonja figyelmét, lenyűgöző, ahogyan felszívja az ismereteket, s afféle eminens diákéhoz hasonló tudásvágy van benne – mindent tudni akar mindenről.</p>
<p style="margin-bottom:11px"><i>„Emmanuel Macron azt gondolja, hogy mindent jobban tud másoknál. Ez egyszerre jó és rossz tulajdonság, különösképpen a hatalom gyakorlásában”</i> – állapítja meg Lhaïk, hozzátéve:</p>
<div class="keretes" style="margin-bottom: 11px;">Mitterrand-tól eltérően nem képes arra, hogy kicsit is kiengedje a kezéből a gyeplőt,</div>
<p style="margin-bottom: 11px;">feladatokat delegáljon másoknak.</p>
<p style="margin-bottom:11px">Lhaïk szerint Macron pragmatikusan veti be vonzerejét. Nem szeret baráti kapcsolatokat megszakítani, ebben nyilvánul meg gyengédsége, viszont tudja, milyen körökben érdemes mozognia. Régebben a nagyvállalati vezetők körében igyekezett ismeretségeket kötni, ma nemigen találkozik velük, nehogy a gazdagok elnökének gondolják. Hasonlóan rugalmas a viszonya az értelmiséggel. Az újságíró elmondja: Macron számos korábbi szerelmével beszélt, akiket elhagyott a férfi. Macron érzelmi élete rendkívül változó, érzelmeit az újságíró szerint azonban nem játssza meg: mindig őszinte <em>„abban a pillanatban”</em>, amikor kifejezi őket – ezt nevezi Lhaïk<em> „egymást követő őszinteségeknek”.</em></p>
<p style="margin-bottom:11px"><b>Telefonbeszélgetés Zemmourral</b></p>
<p style="margin-bottom:11px">Az interjúban ezután Macron anyai nagyanyja, Manette kerül szóba, aki nagyon fontos ember volt az elnök életében: ötéves korában úgy döntött, hogy nála szeretne lakni, s valóban hosszú időt töltött az otthonában. Manette ugyanakkor nem kényeztette el a fiút, sokat követelt meg tőle, s</p>
<div class="keretes" style="margin-bottom: 11px;">amikor tizennégy éves korában Macronnak barátnője lett, Manette kidobta őt a házából.</div>
<p style="margin-bottom:11px">Lhaïk elmondja: az elnök nagyanyjától örökölte az irodalom, a tanulás, illetve az egyedüllét iránti szeretetét. A 2013-ban elhunyt Manette nem lehetett ott Macron elnöki beiktatásán – az elnök azonban most is állandó párbeszédet folytat nagyanyjával. Lhaïk szerint Macron édesanyja fájdalmasan élte meg azt, hogy fiát erősebb érzelmi szálak kötik Manette-hez, mint őhozzá, noha szeretetteljesen kezelte őt.</p>
<p style="margin-bottom:11px">
Forrás: Mandiner.hu - Kultúra rovat