Főoldal Kultúra A tolerancia követelése is zsarnoksághoz vezethet – Daphne Patai a Mandinernek

A tolerancia követelése is zsarnoksághoz vezethet – Daphne Patai a Mandinernek

2 megtekintés

<p><strong>Daphne Patai</strong> (1943) <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Daphne_Patai">amerikai irodalomprofesszor</a>, író, a Massachusetts Amherst Egyetem professor emeritusa, a magyar születésű Raphael Patai antropológus lánya. Daphne Patai munkássága során sokat foglalkozott a nők helyzetével, de az ideológiai változások nyomán feminizmus új törekvéseinek kritikusa lett.</p>

<p style="text-align: center;">***</p>

<p><strong>Veszprémy László Bernát: Édesapja, Patai Rafael 110 éve született, ismert orientalista és zsidó író volt. A <em>Múlt és Jövő zsidó</em>&nbsp;folyóiratot, amelyet az ön nagyapja, Patai József adott ki, 1989-ben feltámasztotta Kőbányai János Magyarországon. Ápolják édesapjának emlékét az Egyesült Államokban vagy Izraelben hasonló módon?</strong></p>

<p>Erre nehéz felelni. Egy szerző emléke az a munka, amit hátrahagy. Édesapám, noha több tucat könyve jelent meg életében, és még további három a halála után, visszafogottan ítélte meg saját munkásságát. Idős korára interjúkat csináltam vele, amelyekben azt mondta: elégedett azzal, hogy néhány dologgal hozzájárult a kutatási területéhez. Úgy vélte, volt néhány könyve, amelyeket más nem írhatott volna meg. De nem gondolta magát fontosnak, sem kutatási eredményeit tartósnak. Néhány könyve még beszerezhető, de teljes munkásságához kutatni kell. Az Egyesült Államokban az iratait a New York-i Közkönyvtár Kézirattárában lehet olvasni.&nbsp;Édesapám 1936-ban az első doktori címet kapta meg, amelyet kiadott a Jeruzsálemi Héber Egyetem. Ezért személyes könyvtárát az egyetemnek adtuk oda. Nevét viseli egy ösztöndíj is, melyre a zsidó népismeret hallgatói jelentkezhetnek. Ezek mind azt mutatják, ami a legfontosabb volt édesapámnak: a kutatás támogatását minden területen, amelynek életét szentelte. Sosem kételkedett a kutatás fontosságában, attól függetlenül, hogy a hatás kicsi vagy nagy volt. A publikáció utóéletét a szerző nem tudja irányítani, és nem láthatja előre a munkája által gerjesztett hullámokat sem.</p>

<p><strong>V. L. B.: Ha az ember újra elolvassa édesapjának írását az „arab észjárásról”, az nem csak őszinte és pontos megjegyzései miatt meglepő, hanem azért is, mert nyelvezetét már valószínűleg intoleránsnak minősítenék a mai progresszív elvek szerint. Van még helye ön szerint a népkarakterológiának a tudományban?</strong></p>

<p>Abban igaza van, hogy manapság bizonyos csoportok – de nem minden csoport!&nbsp;– kritizálása elfogadhatatlannak van kikiáltva – attól függően, hogy mi az adott csoport identitása. Édesapám könyve, <em>Az arab észjárás</em> annak jele, hogy egész életében kutatta és értékelte az arab történelmet és kultúrát.</p>

<div class="keretes">De mivel a könyv tárgyalja az arab kultúra problémás aspektusait, ma már „lerasszistázzák”.</div>

<p>Noha létezik egy olyan elképzelés, miszerint csoportok mindenfajta általánosítása sértő és kerülendő, nyilván ma is élnek nemzeti és más csoportokra vonatkozó jellegzetességek leírásával a tudományos életben és azon kívül is. Gondoljunk csak olyan szavakra, mint a „fehérek” szidása, az eurocentrizmus vagy szimplán „a nyugat”. De mivel manapság mindent egy velejéig romboló identitáspolitika ural, csak bizonyos csoportok általánosíthatnak. És mint sok más téren, itt is kettős és hármas mércék érvényesülnek, illetve bárkire könnyelműen aggatják a „privilegizált” és „fehér felsőbbrendűségű” szavakat – és sajnos túl ritkán vitatkozunk ezekkel a jelzőkkel. Amíg az emberek kapitulálnak az identitásalapú követeléseknek és sérelmeknek, illetve a vádaknak saját kultúrájukkal szemben, ameddig az áldozatkultusz ápolása eléri a kívánt eredményeket, a tudomány értéke csökkenni fog. Nem lehet komoly tanítást és tanulást végezni ott, ahol az oktatás alá van rendelve az indoktrinációnak. Azt is fontos látni, hogy a tudományos élet rossz szokásai már régen kiszivárogtak, és megmérgezték a teljes társadalmat.</p>

<p style="text-align: center;">

Forrás: Mandiner.hu - Kultúra rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek