Főoldal Külföld Horvát LNG-terminál: az évtized biznisze vagy ráfizetés?

Horvát LNG-terminál: az évtized biznisze vagy ráfizetés?

0 megtekintés

<p style="margin-bottom:13px">Az azúr adriai ég alatt, a Kvarner-öböl türkiz vízén egy hatalmas tartályhajó ringatózik. Cseppfolyósított földgázt (LNG) hozott az Omišalj melletti terminálba, az ókori Fulfinum városának maradványaitól pont odalátni. Nem passzol az idilli képbe a hajóóriás és a kikötő, tiltakoztak is ellene a helyiek és a zöldek, de nem tudták megakadályozni a létesítmény megépítését.</p>

<p style="margin-bottom:13px">A terminál segíthet Horvátország és a környező országok, például Magyarország energiaimportjának diverzifikálásában, ami egy rendkívül fontos stratégiai cél, ezt az omišaljiaknak is meg kell érteniük. Főleg most, hogy a nyelvtörőnek is beillű nevű Krk szigetének északi csücskében épült terminálba újév napján megérkezett az első LNG-szállító teherhajó, így az ténylegesen is megkezdhette a működését. A fentebbi látványt tehát személyesen is átélheti az, aki, mondjuk, idén nyáron a horvátországi turistaparadicsomba látogat üdülni.</p>

<p style="margin-bottom:13px">Párizsi klímaszerződések és megújuló energiaforrások ide vagy oda,</p>

<div class="keretes" style="margin-bottom: 13px;">az európai kontinensnek továbbra is nagy szüksége van a földgázra.</div>

<p style="margin-bottom:13px">És, mint ahogy a fosszilis energiahordozó energiahordozó esetében, úgy a földgázból is <a href="https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Energy_production_and_imports/hu#Az_EU_.C3.A9s_tag.C3.A1llamai_egyar.C3.A1nt_nett.C3.B3_energiaimport.C5.91r.C3.B6k">jóval kevesebbet termel</a> Európa, mint amennyire szüksége van, tehát behozatalra van szükség. Ma nincs olyan tagállama az Európai Uniónak, ami ne volna nettó energiaimportőr – népességarányosan Belgium, Luxemburg és Málta, abszolútértékben pedig a németek, az olaszok, a franciák és a spanyolok szorultak a legnagyobb mértékű behozatalra. Talán nem meglepő, de az európai országok legfontosabb partnere ebben az ügyben Oroszország: mind feketeszénből, mind pedig kőolajból és földgázból is onnan hozták be a legtöbbet az Unióba, a szóban forgó földgázimportból 40 százalék körüli az oroszok részesedése.</p>

<p style="margin-bottom:13px">Ez persze önmagában is komoly biztonsági kihívás elé állít számos európai országot, nem is beszélve arról, hogy sokukhoz éppen azon az Ukrajnán keresztül érkezik az orosz szénhidrogén, amivel Moszkvának az utóbbi egy-másfél évtizedben elég hűvös volt a viszonya. Egy szó mint száz, az európai országok érthetően arra törekszenek, hogy minél több forrásból biztosítsák energiaellátásukat, csak hát ezt nem olyan egyszerű megoldani. Már csak azért sem, mert az európai és Oroszország viszonyában fennálló függőség valójában kétoldalú dolog, hiszen az Európába irányuló energiaexportból származó bevételek az orosz nemzetgazdaságnak is úgy kellenek, mint egy falat kenyér. Ennek megfelelően Moszkva nem is nézi túl jó szemmel a diverzifikációra irányuló európai törekvéseket, amikből az Egyesült Államok mellett számos közel-keleti szénhidrogén-nagyhatalom, például Katar is profitál.</p>

<p style="margin-bottom:13px"><b>Nekik Krk kell</b></p>

<p style="margin-bottom:13px">Visszatérve az Adria partjára, Horvátország földgázügyi kilátásai korántsem olyan hervasztóak, mint más európai országokéi. A nyugat-balkáni állam ugyanis aránylag kiterjedt – igaz, csökkenő volumenű – földgázkitermelést folytat, amiből <a href="https://www.indexmundi.com/croatia/natural_gas_production.html">2017-es becslések szerint</a> fogyasztásának körülbelül negyven százalékát tudná fedezni. A fennmaradó, nagyjából kétmilliárd köbméternyi földgáz-szükségletet viszont elsősorban az orosz Gazpromtól szerzi be délnyugati szomszédunk.</p>

<p style="margin-bottom:13px">Egy,</p>

<div class="keretes" style="margin-bottom: 13px;">a mostanihoz hasonló LNG-terminál kiépítésének gondolata már az 1990-es években is felmerült</div>

<p style="margin-bottom:13px">Horvátországban, akkor még az INA horvát olajvállalat részéről. Az LNG-technológia már akkor sem számított újdonságnak, de ebben az évtizedben kezdett el világszerte robbanásszerűen növekedni az cseppfolyós földgáz szállítására alkalmas hajóflotta mérete.</p>

<p style="margin-bottom:13px">A technológia lényege erősen leegyszerűsítve abban áll, hogy a kitermelt földgázt előbb forráspontjára, azaz –162°C-ra hűtik (így az cseppfolyóssá válik), tartályokba töltik, a célállomáson ismét felhevítik, majd a célország földgázvezeték-hálózatába juttatják. A cseppfolyósított földgázt aránylag könnyű szállítani, mivel a a hűtés során töredékére csökken a térfogata, emellett a terminálokon kívül nincs szükség kiterjedtebb infrastruktúra kiépítésére, ráadásul az ára is kedvezőbb. Jelentős viszont a hozzá kapcsolódó környezeti terhelés, és az is vitatható, hogy e technológia alkalmazása mennyiben járul hozzá például az Európai Unió klímacéljaihoz.</p>

<p style="margin-bottom:13px">Más kérdés, hogy úgy tűnik: az orosz energiafüggőség csökkentésének hívószavával (illetve az ezt a brüsszeli fülek számára is hallható frekvenciára alakító földgázipari lobbipénzekkel) minden további nélkül sutba lehet dobni az ambiciózus környezetvédelmi vállalásokat. A krki terminál esetében is így történt, az Európai Bizottság egyik pénzügyi eszközén, a Connecting Europe Facility-n keresztül százmillió euróval szállt be a létesítmény építési költségeibe, de ne szaladjunk ennyire előre.</p>

<p style="margin-bottom:13px">

Forrás: Mandiner.hu - Külföld rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek