Főoldal Külföld Koronavírus: elbukott a páratlan szlovák kísérlet – de nem azért, mert nem volt sikeres

Koronavírus: elbukott a páratlan szlovák kísérlet – de nem azért, mert nem volt sikeres

0 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Amikor az európai országok a második hullám felfutásakor elkezdtek bezárni, Szlovákia egészen forradalmi újítással állt elő: hogy elkerüljék a szigorú korlátozásokat, a teljes lakosság leteszteléséről döntöttek. A koncepció lényege az volt, hogy egy időben, azonnal kiveszik a lehető legtöbb fertőzöttet a társadalomból, ezzel letörve a járványgörbét. Mi is írtunk az országos tesztelésről, és abban a cikkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy Szlovákia ezzel a lépéssel nem tudja megakadályozni az újbóli felfutást, viszont időt nyerhet, hiszen a görbe letörése után nem kell szigorítani, azaz nem kap a szolgáltatószektor kereslet oldali ütést, és a kórházak sem telnek meg.

A kérdés csak az volt, mennyi időt nyernek ezzel a szlovákok – és ez most világosan kiderült. Másfél hónapot.

De ez a másfél hónap sem olyan volt, mint azt eredetileg eltervezték, hiszen közben korlátozó intézkedésekről döntöttek. A koncepció is sokat változott: az eredetileg egyszeri tesztelésről kiderült, hogy a kormány többször meg fogja azt ismételni, a teljes lezárás hiánya helyett végül voltak korlátozások így is, végül pedig feladták a stratégiát, és Szlovákia is visszatért a hagyományos útra, és a mai naptól kezdve kijárási korlátozás és boltzár van érvényben, holott eredetileg az országos tesztelés újabb fordulóját tervezték. Az országos tesztelési stratégiai elbukott – de egyáltalán nem azért, mert ne lett volna sikeres. De ne szaladjunk előre, nézzük időrendben a történteket.

Így nézett ki az országos tesztelés

Igor Matovič miniszterelnök október közepén állt elő az ötlettel, hogy Szlovákia teljes lakosságát letesztelik. Az intézkedést az egyébként lobbanékony habitusú, kiszámíthatatlan karakterű Matovič (akinél épp tegnap diagnosztizáltak koronavírust) a lockdown egyedüli alternatívájaként mutatta be, és olyan forradalmi intézkedésként hivatkozott rá, amelynek köszönhetően biztosítani lehet majd a normálishoz közeli életet az országban. Rengeteg kritika érte a lépést: az önkormányzatok és egészségügyi szervezetek szinte egy emberként tartották kivitelezhetetlennek a lépést, főleg a szakemberhiány miatt, a liberális Zuzana Čaputová köztársasági elnök pedig a dolog emberi jogi oldalát nehezményezte, szerinte ugyanis a tesztnek önkéntes alapúnak kellett volna lennie, és csak annak a részvétele lett volna indokolt, aki tüneteket mutat, vagy veszélyeztetett – ez természetesen az egész intézkedés lényegét szüntette volna meg.

Már az első tesztforduló előtt látszott, hogy az intézkedés önmagában nem lesz elegendő a járványterjedés megállítására, ezért október 22-én a kormány éjszakai kijárási korlátozás mellett döntött, de sok kivétellel. Október 23. és 25. között azután megtartották az első tesztkört, akkor még csak a négy legfertőzöttebb járásban – ez volt a főpróba. Az emberi jogi aggályokat végül egy csavaros manőverrel oldották meg: nem volt kötelező a részvétel, de aki nem ment el, az 14 napra nem hagyhatta el a lakását, még dolgozni sem mehetett, és erre az időre semmilyen állami juttatásban nem részesült. Aki nem tudta felmutatni a negatív tesztről szóló igazolást az utcán, 1659 euróra büntethették – ez érvényes volt a többi tesztfordulón is. A teszt a kritikák ellenére a négy legfertőzöttebb járásban rendkívül sikeres volt: 91%-os részvétel mellett 3,97%-os volt az átfertőzöttségi ráta, a 140 945 letesztelt lakosból 5 594 fertőzött főtt azonnal kivettek a társadalomból – ők karanténba vonultak.

Ami ment kicsiben, nagyban már nehézkesebb volt: október 31 és november 1 között a teljes lakosságot letesztelték (voltak persze kivételek: 14 év alatti gyerekek, súlyos betegséggel küzdők stb.). A szakemberhiány valóban problémát okozott: a kormány 1000 eurót kínált fel azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik részt vesznek a tesztelésen, de már ott hiba csúszott a gépezetbe, hogy a tesztelésre jelentkező orvosok 8%-a azért esett ki azonnal, mert ő maga volt fertőzött. Végül külföldi (például magyarországi) segítséggel, a rendőrség, katonaság, tűzoltóság mobilizálásával sikerült 5000 mintavételi ponton 3 625 332 embert teszteltek le (a kivételt nem képezők kb. 90%-át), közül 38 359 ember volt pozitív (azaz a nagy minta 1,06%-a). Őket sikerült azonnal izolálni.  Aki negatív volt a teszten, az az igazolás birtokában szabadon járhatott, aki nem vett részt a teszten, az 14 napos karanténba kényszerült.

A második kör valóban rendkívül sikeres volt, ezt még a köztársasági elnök is elismerte, aki az első körhöz hasonlóan itt is a jogi aggályokat vetette fel előzetesen. A szakmai szervezetek és önkormányzatok is elismerték, hogy az intézkedés hatékony volt, de a további tesztköröket nem tartották indokoltnak. A kormány végül úgy döntött, hogy a következő fordulót csak azokban a járásokban kell megtartani, ahol az előző körben 0,7%-nál nagyobb volt a pozitivitási ráta – ez 45 járást jelentett a 75-ből.

A harmadik közt ezekben a járásokban tartották a november 7-i hétvégén, egyre nagyobb ellenállás közepette. Már nem csak a köztársasági elnök és a szakmai szervezetek, de a négypárti koalíció egyik pártja is kifejezte nemtetszését a teszteléssel kapcsolatban, és a lakosság is elégedetlen volt az intézkedéssel. Ennek ellenére a harmadik kört megtartották, és 2 044 855 letesztelt emberből 13 509 volt pozitív, azaz 0,66% – vagyis a pozitivitási ráta látványosan csökkent hétvégéről hétvégére.

A kijárási korlátozást közben november 14-én megszüntették, és az egyes szolgáltatóegységek is kinyithattak (mozik, edzőtermek), de korlátozott befogadóképességgel üzemelhettek csak.

Az élet részben normalizálódott Szlovákiában. Matovič úgy tervezte, hogy a tesztelési kört karácsony előtt még egyszer megismétlik – azaz elkezdik a teljes lakossággal, majd ott folytatják, ahol a pozitivitási arány elér egy bizonyos szintet. Végül az ötödik körből (közben volt egy negyedik, néhány száz falura kiterjedő kör is) nem lett semmi, és az országos tesztelési stratégiát a szlovák döntéshozók végleg elvetették – de nem azért, mert nem volt sikeres.

Sikeres volt a páratlan kísérlet?

A szlovák kísérlet gyakorlatilag nem is lehetett sikertelen: az országos teszteléssel valójában majdnem a teljes lakosságot letesztelték, azokat pedig, akiket nem sikerült, 14 nap szigorú karanténra kötelezték (semmilyen indokkal nem hagyhatták el az otthonukat). A tesztet hetente megismételték azokban a járásokban, ahol a pozitivitási arány elért egy bizonyos szintet (0,7 vagy 1%).

A kísérlet eredményeképp az esetszámok meredek lefordulást mutattak, így a szlovák kormány eltörölhette a korlátozó intézkedések egy részét.

Megszüntették például a kijárási korlátozást, újranyithattak az edzőtermek, mozik (erősen korlátozott befogadóképességgel), november közepe után Szlovákiában nagyobb lazaság volt, mint itthon. Az alábbi ábrán bejelöltük a kijárási korlátozást és a két nagy országos tesztelést.

Látszik, hogy amikor az országos tesztelés hatása kifutott, akkor az esetszámok ismét meredeken emelkedni kezdtek. Természetesen ehhez kellett az is, hogy a korlátozó intézkedések nagy részét visszavonják, a kettő viszont nem megy együtt: nem tudhatjuk, hogy korlátozások hiányában az országos tesztelés képes lett-e volna megakadályozni az esetszámok felfutását, de nagyon valószínűnek gondoljuk, hogy így lett volna. Fel kell hívni a figyelmet a kijárási korlátozás hatására is, amely az országos tesztelési programmal egy időben volt érvényben – ennek biztosan volt addicionális hatása a járvány visszaszorulásában. Azt sejtjük viszont, hogy nem ez volt a döntő tényező, hiszen a kijárási korlátozás alól rengeteg kivétel volt, és a gócpontnak minősülő helyek (éttermek, bárok, szórakozóhelyek, stb.) a kijárási korlátozás megszűnése után is zárva tartottak. Az Oxfordi Egyetem szigorúsági indexe nem is mutat jelentős visszaesést a szlovák szigorban.

Jó okunk van tehát azt gondolni, hogy az általános szlovák tesztelés hatásos volt, és Szlovákia egy hónapot nyert, amikor a szolgáltatószektort relatíve kis terhelés érte (a gócpontnak minősülő helyeken kívül minden más egység nyitva tarthatott), a kórházi ellátórendszer pedig nem érte el kapacitásai határait. Egyelőre nem tudjuk, milyen hatást gyakorolt a szlovák gazdaságra novemberben, de alighanem a szektort kevésbé viselte meg, mint azokban az országokban, ahol drákói szigort, teljes lezárást rendeltek el.

A szlovák országos tesztelésnek mégsem lesz folytatása, de ezt senki nem azzal magyarázza, hogy az nem volt sikeres. A dolog mögött politikai okok húzódnak. A felmérések szerint a lakosság sokkal jobban utálja az országos tesztelést, mint a lockdownt (ez érthető, hiszen könnyebb valamit megtiltani a lakosságnak, mint bármi olyanra kötelezni, ami fizikailag kifejezetten kellemetlen), ezt kihasználva aztán a kormánykoalíció egyik pártja is erősen beleszállt a tesztelés ötödik körébe, és több szélsőjobboldali tüntetés is szerveződött a kormányfő járványkezelése ellen. A tesztek elleni kampányhoz csatlakozott a lakosság körében köztársasági elnök is, aki szokatlanul aktívan kampányolt az országos tesztelés ellen, és egy ízben még azt is kijelentette, hogy a járványkezelést ki kéne venni a miniszterelnök kezéből. Matovičra jelentős nyomás nehezedett, így végül elvetették az országos tesztelés stratégiáját – a miniszterelnök szerint a tesztelés ellen kampányoló gazdasági miniszter, Richard Sulík szándékosan szabotálta azt azzal, hogy egyszerűen nem szerezte be a szükséges antigénteszteket. A kormány járványkezelés nem, Sulík politikai kísérlete teljes siker volt: Sulík népszerűsége kilőtt, Matovičé zuhant.

A kormány így végül egy enyhébb lockdown mellett döntött: mától bezárták a nem létfontosságú boltokat, valamint egész napos kijárási korlátozást rendeltek el. A dolog pikantériája, hogy Sulík a frissen bejelentett korlátozásokat ugyanúgy bírálja, mint az országos tesztelést – mindezt kormánytagként. Matovič azóta felszólította Sulíkot a lemondásra, de ez a járványkezelés szempontjából lényegtelen.

Nem volt tökéletes

A politikai okokból megbuktatott országos tesztelés járványügyi szempontból sikeres volt, de messze nem tökéletes. Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a lakosság teljes körét letesztelték (a fertőzött területeken háromszor-négyszer is), akkor miért lehet az, hogy az esetszámok „csak” 60%-kal estek vissza, miért nem szorult vissza a járvány szinte teljesen. Erre több magyarázat is van:

  • a tesztelést antigén-gyorsteszttel végezték, ami kifejezetten pontatlan. Jó példa erre, hogy a 91%-os részvétel mellett lezajló első forduló után egy héttel már az első hét fertőzöttjeinek 45%-ának megfelelő fertőzötti számot találtak.
  • Mivel a teljes államapparátust a tesztelésekre állították rá (a csúcson 21 ezer rendőr dolgozott a tesztpontoknál), nem tudták biztosítani a határellenőrzést és a karanténok, egyéb intézkedések ellenőrzését, így az ingázók könnyedén behozhatták a sokkal fertőzöttebb szomszéd országokból a vírust.
  • A teszteléskor sorok alakultak ki, hatalmas volt a tumultus, így az sem kizárt, hogy sokan a zárt tesztelési pontok környékén fertőződtek meg.
  • Sok volt a kivétel: az 5,5 millió lakosú országban 3,8 millióan voltak tesztre de facto kötelezve, azaz 1,7 millió embernek nem kellett azon részt vennie kora, egészségi állapota miatt (pontosabban nem kellett karanténba vonulnia, ha nem vett részt rajta, hiszen a tesztelés maga nem volt kötelező) – körükben tovább cirkulálhatott a vírus.

Az is érdekes metódus volt, hogy a kormány „pontszerűen” lőtt egy nagy halmazra, tehát nem állandósította a szelektív és célzott tesztelést, hanem egyszerre letesztelt mindenkit, majd pedig egy hétig a szokásos tesztelési protokollt folytatta (azaz a gyanús eseteket tesztelték). Ez a húzd meg – ereszd meg stratégia valóban csak arra jó, hogy néhány hét időt nyerjenek vele a döntéshozók. Az pedig a kivitelezés hibája volt, hogy a végrehajtásban segédkező önkormányzatok az utolsó pillanatban kaptak útmutatót, ha egyáltalán kaptak. Sokakat pedig nagyon zavar a tény, hogy az országos tesztelés pontos költségeit (bár vélhetően relatíve alacsonyak), még mindig nem ismerjük.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: Portfolio.hu - Globál rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek