Főoldal Gazdaság Ennyibe kerül a nap- és szélenergia-forradalom Európának

Ennyibe kerül a nap- és szélenergia-forradalom Európának

2 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Az Európai Bizottság rendszeresen ad ki értékelést arról, hogyan alakulnak az Európai Unió egyes tagállamaiban az energiaköltségek, az energiaszektort érintő adók és állami támogatások. A Bizottság legutóbbi, 2020. október végén megjelent tanulmánya (Energy costs, taxes and the impact of government, 2020, Final Report, Summary) alapján áttekintettük, hogyan alakulnak a szektorba áramló támogatások.

A nagy képről elmondható, hogy 2008 és 2018 között az EU-27-ek energiaszektorba juttatott támogatásai kétharmadával nőttek, és 2018-ban 159 milliárd euróra rúgtak (ez 64 milliárd eurós növekedés). A támogatások legfőbb céljai:

  • az energiatermelés támogatása (85 milliárd euró, elsősorban megújuló energiaforrások, kis mértékben szénbányászat)
  • az energiafogyasztás támogatása (52 milliárd euró, leginkább adókedvezményekkel)
  • az energiahatékonyság növelése (15 milliárd euró)

Feltűnő a megújuló energiaforrások támogatásának megugrása: 2018-ban az EU-27-ben a tagállamok 73 milliárd eurót fordítottak a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására, ez 51 milliárd eurós növekedést jelent 2008-hoz képest. Persze, közben a beépített megújuló kapacitás is többszörösére nőtt. A megújulók támogatásának legnagyobb szelete a napelem-technológia támogatására szolgál (2018-ban 28 milliárd euró), a szárazföldi szélerőművek ugyanebben az évben 16 milliárd eurós támogatást kaptak, a biomassza 15 milliárdot, a tengeri szélerőművek pedig 5 milliárd eurót.

A támogatás legnagyobb része betáplálási áras támogatási rendszerek formájában kerül az erőműtulajdonosokhoz, de az időjárásfüggő megújulók rendszerintegrációja miatt több tagállam kapacitásmechanizmusokat vezetett be és kereslet oldali beavatkozásként megszakítható fogyasztókat vont be a rendszerbe. Utóbbiak olyan fogyasztók, amelyek fogyasztása technológiai károkozás nélkül lekapcsolhatók, a jellemzően önkéntes alapú „lekapcsolhatóság” felajánlásáért pedig kompenzációban részesülnek. Ez utóbbi két elem 2018-ban 2,9 milliárd euró támogatás kifizetését tette szükségessé. Az ábrán az is látszik, hogy a megújulók támogatása először 2012-ben haladta meg a fosszilis forrásokét.

A 2008-2018 között kifizetett megújulós támogatások összértéke 612 milliárd eurót tett ki. Összevetésül, illetve az összeg nagyságrendjének érzékeltetésére: az Oroszország és Németország közötti közvetlen földgázellátási kapacitást 110 milliárd köbméterre duplázó Északi Áramlat 2 becsült teljes költsége 9,5 milliárd euró; a 22 500 MW névleges, beépített teljesítményét tekintve a világ egyik legnagyobb erőművének számító, akár 100 milliárd kilowattórát meghaladó éves termelésű kínai Három-szurdok-gát ára körülbeül 23 milliárd eurónak megfelelő beruházással valósult meg; míg a Magyarország történetének legnagyobb beruházása, a Paks II. projekt keretében (is) épülő VVER-1200-as atomerőművi blokkok felépítésének teljes költsége darabonként mintegy 6,25 milliárd euró.

A megújulós támogatások kezdeti felfutásának oka, hogy az Európai Unió éllovas volt a megújuló energiaforrások kiaknázásának támogatásában, és a kezdetben, elsősorban a napelemes villamosenergia-termelés számára nyújtott bőkezű betáplálási árak a penetráció erőltetett ütemével együtt kifejezetten növelték a megújulók éves támogatási igényét, és ez a teher a korábban vállalt támogatásoknak köszönhetően továbbra is fennmaradt. Nagy-Britannia, Kína és Japán kicsit később kezdték a megújulók felfuttatásának támogatását (2010-2012-ben), így az EU-támogatásoknak köszönhetően szerzett ipari tapasztalatok és a verseny fokozódása okozta költségcsökkenés előnyeit élvezhették.

Részben ennek eredménye az is, hogy globális összehasonlításban messze a legnagyobb összegeket Európa költi a megújuló energiaforrások támogatására.

Európán belül a támogatások felfutásának hajtóereje egyértelműen Németország volt, mely 2018-ban már 29 milliárd eurót fordított erre a célra (ez az EU-27-ben kifizetett támogatások 40 százaléka). Ez az összeg Németországban abban az évben állampolgáronként évi 350 euró, vagyis 120 ezer forint terhet jelentett. A támogatás nagy részét (9,7 milliárd euró) napelemekre, biomasszára (7,2 milliárd euró) és szárazföldi és tengeri szélerőművekre (6, illetve 3,7 milliárd euró) fordították.

Az Európai Bizottság jelentése azt is megállapítja, hogy a megújuló energiaforrásoknak juttatott támogatások nélkül ezen erőművek penetrációjának növekedése messze elmaradt volna a megfigyelttől. Az elemzés szerint az EU-27 országcsoportban a támogatások kifizetése nélkül 2010-2018 között az újonnan beépített napelemek és szélerőművek teljesítménye körülbelül csak a nyolcada lett volna, és kumulált beépített teljesítőképességük 2018-ban 40 százalékkal lett volna alacsonyabb ahhoz képest, mint amit a valóságban láthattunk.

Ami a többi energiahordozó támogatását illeti, amint az az első ábrán is látható, a nukleáris energia minimális mértékben részesült támogatásban, e források jellemzően atomerőművek leszerelését célozzák. A fosszilis energiahordozók támogatása 2008-2018 között érdemben nem változott. A támogatások adókönnyítések, a szénbányászat támogatása és fosszilis forrásokat használó kapcsolt erőművek támogatásának formájában realizálódtak. Az EU-27 országcsoportban abszolút értelemben Németország fizeti a legnagyobb mértékű támogatást fosszilis energiahordozók termelésére/felhasználására (egyebek mellett szénbányászat támogatására), melynek összege 2018-ban 12 milliárd euró volt.

Az Európai Bizottság jelentésének angol nyelvű összefoglalója innen tölthető le.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: Portfolio.hu - Gazdaság rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek