Főoldal Külföld Döntött az Európai Bíróság, uniós jogot sért, amit Magyarország a menekültekkel csinál

Döntött az Európai Bíróság, uniós jogot sért, amit Magyarország a menekültekkel csinál

1 megtekintés

Cikkünk folyamatosan frissül!

Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Bíróság. 

Az ügyben az Európai Bizottság indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen több uniós irányelvre hivatkozva. Bizottsági álláspont szerint ezeket Magyarország megsértette, mégpedig azzal, hogy 

  • menedékjog iránti kérelmet kizárólag tranzitzónában lehet benyújtani, amelybe a belépés lehetőségét kis számú személyre korlátozzák, így megtagadják a tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz.
  • a menedékkérelmekről minden esetben a tranzitzónákban döntenek, nem tartva be az eljárási irányelv rendelkezését, hogy ha négy héten belül nem születik döntés, akkor a menedékkérőnek engedélyezni kell a belépést.
  • az, hogy a menedékkérelmet benyújtóknak a tranzitzónában kell tartózkodniuk a kérelmük elbírálása alatt, azt jelenti, hogy Magyarországon minden menedékkérőt szisztematikusan őrizetbe vesznek, ami nincs összhangban a befogadási feltételekről szóló irányelvvel;
  • Magyarország a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárokat a visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki;
  • Magyarország az eljárási irányelv vonatkozó rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem biztosítja, hogy az elutasító menekültügyi határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslat főszabály szerint halasztó hatályú legyen. Ehhez képest a magyar hatóságoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak.

Ítéletében az Európai Bíróság gyakorlatilag mindenben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak, és

elutasította Magyarország érvét, amely szerint a migrációs válság igazolta az eljárási és a befogadási irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése indokolja.

Magyarországon 2016 márciusától kezdve folyamatosan érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Ezalatt ha egy harmadik országbeli (se nem magyar, se nem uniós) állampolgár nem tudja igazolni, hogy jogszerűen tartózkodik az országban (például mert nincs érvényes útlevele, van útlevele, de nincs vízuma, volt vízuma, de az lejárt), akkor beültetik egy rendőrautóba és a röszkei határkerítésbe bizonyos távolságonként beépített kapuk egyikén áttolják a szerb oldalra – mondta az Index kérdésére Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi szakértője. Harmadik országból érkező bevándorlókat az ország bármely pontjáról elszállíthatnak, a ferihegyi repülőtérről, de akár a magyar-osztrák határról is Szerbiába kényszerítik őket. Mivel ezek a kapuk jellemzően a semmi közepén vannak,

SZÓ SZERINT A SZERB PUSZTÁBA TOLJÁK ÁT AZ EMBEREKET.

– fogalmazott Léderer András. Ezt a szaknyelv visszakényszerítésnek nevezi. Magyar rendőrség adatok szerint 2016 júliusa óta csaknem 50 ezer visszakényszerítés történt. A jogban kollektív kiutasításnak nevezett intézkedés – fűzte hozzá – nem csak az ország nemzetközi kötelezettségeivel (az uniós joggal, az Emberi Jogok Európai Egyezményével), de még az Alaptörvénnyel is ellentétes. 

Ami a tranzitzónákat illeti, az Európai Bíróság 2020. május 14-én egyszer már elmarasztalta Magyarországot miattuk. Akkor a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérte előzetes döntéshozatalra a testületet két iráni és két afganisztáni menedékkérő ügyében. Az ítélet úgy szólt,. hogy a tranzitzóna őrizetnek számít, amelyben 28 napnál tovább senkit nem lehet fogva tartani. Ehhez képest az érintetteket (egy afgán házaspárt és egy iráni férfit és a fiát) 464, illetve 526 napja tartották fogva. Az Európai Bíróság szerint tranzitzóna szabadságelvonást jelent, mert a fogva tartottak jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Egy héttel az ítélet után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a tranzitzónákat felszámolják, a hozzávetőlegesen 300 fogvatartottat pedig teljesen vagy részben nyílt menekültszállásokra vitték. Átlagosan egy évet töltöttek tranzitzónában. Gulyás Gergely azt mondta, az Orbán-kormány elfogadhatatlannak és ellentmondásosnak tartja az ítéletet, de kötelező betartani, így a felszámoláson kívül nem tehetnek mást.

Forrás: Index.hu - Külföld rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek