Főoldal Gazdaság Versenyképesség világjárvány idején – Jóindulatú elégséges Magyarországnak

Versenyképesség világjárvány idején – Jóindulatú elégséges Magyarországnak

3 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

A válság hatása

Olyan súlyos recessziók idején, mint amit a világgazdaság tavasszal átélt, a versenyképesség íratlan szabályai teljesen megváltoznak. Amit korábban még akár versenyjogi szabályok tiltottak, például állami támogatás rezidens vállalatoknak, közbeszerzési eljárás nélküli állami beszerzések, exporttilalmak stb., most kifejezetten szükségesek voltak ahhoz, hogy a gazdaságok működőképesek maradjanak. Míg a világ szinte teljes egészében a sikeres vakcinára vár, addig fél szemmel muszáj a jövőbe is tekinteni: hogyan tudnak majd a gazdaságok a megváltozott körülmények között újra növekedési pályára állni? Mi szükséges ahhoz, hogy ez minél gyorsabban, és ami még fontosabb, fenntartható módon megtörténjen? A WEF ezeket a tényezőket vette számba 11 mutatón keresztül.

A legfontosabb alappillér továbbra is az intézményi környezet, mivel a válságok teret adnak a protekcionista, populista politikának, amely végső soron a közbizalom súlyos aláásásával jár együtt.

Mindez a vállalatokat és az állampolgárokat egy olyan környezetbe kényszeríti, amelyben a kockázatvállalási hajlandóság alacsony, és amelyben a politikai kapcsolatrendszer sokszor többet számít, mint a termelékenység és az innováció. Pedig ez utóbbi két tényező az újrainduló világgazdaság egyik legfontosabb alapköve. A gazdaság újjáépítése nem képzelhető el erős bizalmi kapocs nélkül a gazdaság szereplői között. Az intézményi háttér tekintetében ugyan Magyarország csupán kicsit áll rosszabbul, mint a másik három visegrádi ország, ez azonban nem az ország dicsérete, hanem a régió szégyene.

Csak egy pillérben előzzük a régiót

Hazánk egyetlen versenyképességi pillérben jobb, mint a visegrádi átlag, ez pedig a digitális infrastruktúra kiterjedtsége, minősége és költsége, amely akár kitörési pontként is szolgálhat a következő évtizedben. Várható ugyanis, hogy a jövőben még az eddigieknél is nagyobb szerep jut a digitalizációnak, nem csupán a konkrét termelésben, hanem a szolgáltatások terén is, és nem csak B2C forgalomban, hanem B2B relációban is (például több távoli munkavégzésen keresztül). Hiányosság azonban, hogy a lehetőségekhez képest a kormányzat még mindig nem használja ki igazán a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket a közszolgáltatásokban.

A jövő egészségügyi rendszere minden bizonnyal kulcsfontosságú szerephez fog jutni a gazdaság életében. A járvány bebizonyította, hogy még a legfejlettebb egészségügyi ellátórendszerrel bíró országok sem voltak felkészülve a pandémiára. A klímaváltozás és az interkontinentális utazások pedig egyre csak növelik az újabb világjárványok esélyeit, amelyet a kormányoknak kezelniük kell. Ebben a tekintetben Magyarország kifejezetten rosszul áll (és itt sem vígasz, hogy a másik három visegrádi ország sem sokkal jobb), és nem csupán a betegellátás terén, hanem az idősgondozás és a gyermekellátás terén is, elsősorban infrastrukturális tényezőkben.

Önmagában az orvosi bérek emelése egy mindenképpen szükséges lépése a fejlesztéseknek, de ilyen infrastrukturális körülmények között nem feltétlenül a legfontosabb.

A bértámogatások kérdése

Egy másik tényező, amely alapvetően meghatározza a jövőnket, azok a hosszú távra szóló beruházások. Jelenleg általánosan elfogadott, hogy a rendkívül alacsony kamatok mellett az eladósodás nem okoz gondot, azonban ez csak feltételesen igaz, mivel a bértámogatásokon túl olyan beruházásokat is meg kell valósítania az államnak, amely a jövő generáció számára is haszonnal járhat. Ezért is fontos, hogy a vállalatok is növeljék kockázatvállalási hajlandóságokat, a középtávú gazdasági növekedés alapja részben a cégek által végrehajtott beruházások. A jelenlegi adatok azonban sajnos inkább arra engednek következtetni, hogy a vállalatok inkább visszafogják beruházásaikat, és az állam is elsősorban a bértámogatásokra koncentrál.

A legnagyobb versenyképességi kihívás pedig nem más, mint éppen ezeknek a bértámogatásoknak a leállítása:

a túl hamar kivezetett támogatások csődhullámhoz vezethetnek, még a túl későn történő megszüntetés jelentős hatékonyságvesztést eredményezhet.

Az államnak újra kell definiálni azt a hármas viszonyt, amelyben mind a vállalatok, mind a munkavállalók, mind pedig az állam a lehető legkisebb veszteséggel szállhat ki a programból. Magyarország esetében a tavasszal tapasztalt inkább szelektív kormányzati hozzáállás rendkívül káros volt, és bár a folyamatok javultak, az ország értékes időt vesztett, ami később még visszaüthet, mikor lejárnak a moratóriumok, támogatások.

Kissé ellentmondásos, hogy Magyarország a legkevesebb pontot az adózás terén kapta. A WEF szerint ugyanis gazdasági visszaesések idején a többlépcsős, progresszív adórendszer optimálisabb, mint az egykulcsos. Az alacsony jövedelműek fogyasztásának fenntartás a progresszív rendszerért kiált, és a megnövekedett államadósság is inkább ebbe az irányba mutat. A másik pont, hogy továbbra is hazánkban van a világ egyik legnagyobb fogyasztást terhelő adója, amely kétségkívül nem tesz jót a fogyasztási döntéseknek, és szinté a válság miatt bajba jutott háztartásokat bünteti a legjobban, különösen, ha azok jövedelme elmarad az átlagtól. Igaz lehet ugyanakkor, hogy prosperitás idején az egykulcsos adó tőkevonzó képessége kedvezőbb, mint egy bonyolultabb progresszív adórendszeré.

Elengedhetetlen a fordulat

Összességében tehát Magyarország felkészültségére egy jóindulatú elégséges osztályzatot adhatunk. Nem látszik világosan, hogy egy rendkívül nyomott világgazdasági környezetben, ahol a protekcionizmus soha nem látott szintekre ért, mit tud tenni az ország annak érdekében, hogy tartósan növekedni tudjon, és ha lehet, akkor az EU átlaga felett, hogy megmaradjon a konvergencia. A versenyképességi fordulat, ahogy azt már többen is leírták, valóban elengedhetetlen, azonban jelenleg legfeljebb csak szavak szintjén létezik, márpedig a következő évtizednek ígéretekkel aligha lehet nekivágni.

A Világgazdasági Fórum magyarországi partnere a Kopint-Tárki

Címlapkép: Getty Images

Forrás: Portfolio.hu - Gazdaság rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek