Főoldal Üzlet Meg lehet még lepni a befektetőket a koronavírus-járvány után? Mutatunk pár ötletet

Meg lehet még lepni a befektetőket a koronavírus-járvány után? Mutatunk pár ötletet

1 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Nehéz lesz az idei évet überelni

A 2020-as év legnagyobb eseménye így természetesen a koronavírus-járvány volt, ami hatalmas esést okozott a tőzsdéken még tavasszal, bár arra is valószínűleg igen kevesen számítottak, hogy ennyire gyorsan magukra találnak a vezető részvényindexek. Az S&P 500, a Dow Jones és a Nasdaq is már sikeresen döntötte meg a járvány előtti csúcsokat, és így új történelmi szintekre emelkedtek.

Sokan így most arra számítanak, hogy jövőre elindulhat egy komoly gazdasági fellendülés, ami némi inflációval is járhat és meredekebb hozamgörbével, illetve gyengülő dollárral. Ennek a forgatókönyvben a legnagyobb kockázatot az jelentené, ha valamiért mégsem sikerülne a koronavírus-vakcinák logisztikája, vagyis, ha valamiért elhúzódna a járvány leküzdése. A Standard Chartered vezető elemzője, Eric Robertson szerint:

Már némileg visszatért a kockázati étvágy a koronavírus-járvány előtti szintekre, de a reflációs elképzelések érzékenyek maradhatnak a rossz hírekkel szemben.

A Standard Chartered ennek kapcsán összegyűjtött még további olyan forgatókönyveket, amik megvalósulásának bár kisebb az esélye, de ha mégis bekövetkeznének, akkor minden bizonnyal felboríthatnák a piacokat jövőre.

Íme, további 8 eshetőség, ami meglepetést okozhat jövőre

  • A demokraták megnyerik a georgiai szenátusi helyeket: az államban január 5-én két pótválasztást is tartanak, mert egyetlen jelölt sem szerezte meg a szavazatok legalább 50 százalékát a november 3-i választásokon. Ezeken a választásokon múlik majd a többség sorsa a szövetségi törvényhozás felsőházában.

Abban az esetben, ha mindkét helyet vinnék a demokraták, akkor:

a szenátusban 50-50 százalékos arány alakulna ki a demokraták és republikánusok között. Ebben az esetben azonban az alelnök szava dönt, ami Kamala Harris miatt előbbieknek adna irányítást valójában.

Ebben az esetben a piaci kockázatokat az jelenti, hogy a demokraták így könnyen át tudnák vinni a törvényhozáson az adóemelési és a technológiai szektor szabályozására irányuló elképzeléseiket. Ennek az lenne a következménye, hogy a technológiai részvények várhatóan nagyot zuhannának, illetve az amerikai államkötvényhozamok is emelkednének.

  • Kiegyezik egymással Kína és az Egyesült Államok: talán elsőre ez meglepően hangzik, de ebben az esetben előfordulhatna, hogy Kína esetleg hagyná, hogy a devizája, a jüan felértékelődjön a dollárral és más fizetőeszközökkel szemben, hogy növelje vállalatainak és állampolgárainak a vásárlóerejét. A Standard Chartered ebben az esetben arra számít, hogy a jüan/dollár árfolyam 6-ra zuhanna vissza.

Itt a kockázatot az jelenti, hogy ha a jüan erősebb, akkor megdrágulnak a kínai termékek dollárban számított árai, azaz vagy a fogyasztók fizetnének többet vagy a vállalatoknak lenne kevesebb profitja.

Jelenleg egy dollárért 6,53 jüant lehet kapni, idén már 6 százalékkal erősödött a kínai deviza ára.

  • A monetáris és pénzügyi stimulusok túl jól sikerülnek: ebben az esetben az évszázad egyik legerősebb reálgazdasági visszapattanásának lehetnénk szemtanúi, ami szintén meglepően hangozhat, mint pénzügyi kockázat. Miért is lenne rossz, ha a gazdaság gyorsan a talpára állna?

A túl gyors gazdasági visszapattanás egyik kockázata azonban az, hogy:

a befektetők és traderek esetleg emiatt hirtelen a reáljavakba öntenék a pénzüket, ami ezeknek a drágulásához vezetne. Ebben az esetben a réz árfolyama akár 50 százalékkal is emelkedhetne.

Már egyébként is vannak jelei annak, hogy a réz árfolyama akár új csúcsokra is emelkedhet, ami azért lenne probléma, mivel ez az egyik legfontosabb ipari fém. A drágább nyersanyagárak pedig nyilván magasabb fogyasztói árakhoz is vezethetnének.

  • Szétesik az OPEC, azaz az olajkartell: itt az a mögöttes koncepció, hogy a koronavírus-járvány és a meredeken csökkenő olajárak miatt hatalmas pénzügyi veszteségeket szenvedtek el a nagy olajtermelő országok. Annak érdekében pedig, hogy minél jobban betömködjék a fiskális lyukakat esetleg néhány ország felhagyna a mostani kvóták betartásával és önkényesen megnövelné az olajtermelését.

Ennek az lenne a következménye, hogy szétesne az OPEC, de a nagyobb probléma az lenne, hogyha mindenki megnöveli a termelését, akkor az olajár teljesen bezuhanna.

A Standard Chartered elemzői ebben az esetben 20 dolláros árakat vizionálnak hordónként, vagyis a mostaninak kevesebb mint a felét. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezzel a kockázattal minden bizonnyal az OPEC tagok is tisztában vannak, tehát igen komoly nézeteltérések lennének szükségesek ahhoz, hogy ez megvalósuljon.

  • Az európai pénzügyi stimulusok nem működnek: az elképzelés szerint egyre többen kérdőjeleznék meg az EU és az Európai Központi Bank képességét, hogy képesek-e hatékonyan támogatni a gazdaság kilábalását a koronavírus-járványból. A kamatkörnyezet már így is rettentően alacsony, az irányadó betéti kamat mínusz 0,5 százalék, miközben a jegybank folyamatosan nyomtatja a pénzt, így a mérlege lassan megközelíti az eurózóna GDP-jének 100 százalékát.

Ennek a forgatókönyvnek a kockázata az, hogy az euró gyengülne a dollárhoz viszonyítva, a becslések szerint jövő év közepére 1,06-ra esne vissza a jelenlegi 1,2-ről.

A kockázat ebben az esetben az, hogy az euró vásárlóereje gyengülne, vagyis megdrágulnának az amerikai termékek euróban kifejezett árai.

  • Az amerikai pénzügyminisztérium felhagy az erős dollár politikájával: ez például akkor fordulhatna elő, hogy ha egy megosztott törvényhozásban nem tudnának megegyezni a képviselők egy újabb pénzügyi csomagról. Ebben az esetben esetleg azzal próbálkozhatna majd Janet Yellen, aki várhatóan a következő pénzügyminisztere lesz az Egyesült Államoknak, hogy gyengíti a dollárt.

Ebben az esetben a dollár árfolyama 15 százalékkal is csökkenhetne más fizetőeszközökhöz képest.

  • Feltörekvő piaci fizetésképtelenség és hitelkockázat: a forgatókönyv szerint több feltörekvő piaci vállalat is fizetésképtelenséget jelentene be, ami hógolyóként magával sodorna másokat is, például állami tulajdonban lévő cégeket is (pl. bankok), ez pedig leminősítések sorához vezethetne, akár állami szinteken is.

Itt a magasabb hitelkockázatnak több következménye is lehet, beleértve a hitelek megdrágulását, mivel a nagyobb kockázat magasabb kamatokkal járna, másrészt berántaná a feltörekvő piaci részvények értékelését is.

Az elemzők szerint ebben az esetben akár 30 százalékkal is eshetnének a feltörekvő piaci részvények jövő év második negyedévére, és a legrosszabb teljesítményük lenne 2013 óta.

  • Joe Biden lemond az elnökségről: ez talán még a fenti eseteknél is spekulatívabb ötlet, az elképzelés szerint az elnökjelölt képtelen lenne kezelni a demokrata és republikánus párti táborok széthúzását, és a növekvő társadalmi feszültségek következtében átadná helyét az alelnökjelölt Kamala Harrisnek.

Ebben az esetben a várakozások szerint, hiszen ez óriási bizonytalanságot teremtene rövid távon, a befektetők szabadulnának amerikai részvényeiktől, a hitelkockázati felárak megugranának, a dollár pedig gyengülne.

Látható tehát, hogy kockázatokból jövőre sem lesznek hiányok, bár általában persze a legnagyobb meglepetést olyan események szokták okozni, amire még csak nem is számítunk. 

(Bloomberg)

Címlapkép: Billy Farrell/Patrick McMullan via Getty Images

Forrás: Portfolio.hu - Üzlet rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek