Főoldal Autó Harminc-negyven biztonsági céghez vonult ki a NAV

Harminc-negyven biztonsági céghez vonult ki a NAV

5 megtekintés

Tucatnyi biztonsági céghez vonult ki a NAV

Harminc-negyven vagyonvédelmi cég vezetőihez vonultak ki az adóhivatal nyomozói kedden, többüket őrizetbe is vették – értesült a hvg.hu. Úgy tudjuk, hogy egy piacvezető cégek között számon tartott társaság vezetőjét is őrizetbe vették.

A hazai biztonsági piac egyik ismert vagyonvédelmi cégének a vezetőjét is elvitték a NAV nyomozói kedden hajnalban egy olyan összehangol akcióban, amelyben 30-40 vagyonvédelmi cég vezetése is érintett. Bár megkeresésünkre a NAV nem reagált, a hvg.hu-nak több egymástól független forrásból is megerősítették az akció tényét.

Úgy tudjuk, hogy az érintett cégek egy részét már évekkel ezelőtt vizsgálni kezdték az adónyomozók és most jutott el olyan szakaszba az ügy, amikor már házkutatásokat rendeltek el, valamint őrizetbe vettek több embert. Vagyonvédelmi körökben azért keltett nagy visszhangot a keddi akció, mert információnk szerint egy olyan cégcsoport vezetőjét is őrizetbe vették, amelyik az egyik ismert, nagy szereplője a piacnak. Kerestük a céget, de egyelőre nem kommentálták az értesülésünket.

A vagyonvédelmi cégek piacára már egy ideje jobban fókuszál az adóhatóság, miután nyílt titok, hogy egy jelentős részük trükközik.

A trükközés már évtizedek óta zajlik és az olyan nagy piacvezető biztonsági cégeket is érinti, amelyeknek az irányítói között egykor magas rangban lévő rendvédelmi vezetőket is találni. Az állami hátszéllel rendelkező piacvezető cégek közül is sokan nem saját alkalmazásban, hanem alvállalkozói rendszerben dolgoznak. A megbízóval a fővállalkozó köt szerződést, de a munkát kiszervezi kisebb cégeknek úgy, hogy a saját hasznát természetesen leveszi, azt le is adózza. De az alvállalkozók, amelyeknek már kevesebb pénz jut, rákényszerülnek a feketefoglalkoztatásra.

A NAV nem is titkolja, hogy gondok vannak a vagyonvédelmi cégek környékén. Az adóhivatal tapasztalatai alapján ebben a szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett adókijátszás, adóelkerülés, amikor az áfaszabályok kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a közterheket. A NAV ezért is tanácsolta azt a számlabefogadóknak, hogy ha adókijátszást gyanítanak, akkor a saját üzleti ellenőrzésein túl további intézkedéseket is tehetnek, amikkel kizárhatják az adókijátszásban való részvétel lehetőségét.

Még nagyobb, több száz fős állományt mozgató cégekre is jellemző, hogy a munkavállalóiknak csak a töredékét jelentik be, a többieket olyan, úgynevezett “dobós” cégektől kölcsönzik, amelyek nem fizetik az alkalmazottaik után a járulékokat, később pedig bebuknak.

“A középfokú szakképesítést igénylő vagyonőri munkakörben a garantált bérminimum és az arra eső közterhek megfizetése 2019. június 30-áig minimálisan 1 356 forint/óra, 2019. július 1-jétől a közteher mértékének csökkenése miatt 1 334 forint/óra (nem tévesztendő össze az ágazatra irányadó, minimum „rezsióradíjjal”, melynek összege jelenleg 2 336 forint/óra) mellett lehetséges. Az ennél kisebb összegért vállalt szolgáltatás esetén fennáll a foglalkoztatás utáni közterhek elmaradásának kockázata”.

Az elmúlt években több cég ellen indult már emiatt vizsgálat, ezért egy részük egy ideje már “megtisztította” magát. Igen ám, de a most is folyamatban lévő büntetőügyek egy része évekkel korábbra nyúlik vissza, így sokan hiába rendezték a soraikat a közelmúltban, ha korábban nem játszottak tisztán.

A piacon zajló folyamatoknak többféle értelmezése van. Az egyik szerint egyszerű a képlet: mivel a költségvetést ezekkel a trükközésekkel sokmilliárdos kár éri, az állam csak a jogos bevételeihez akar hozzájutni. A másik magyarázat, hogy olyan nagyobb, a NER-be jobban beágyazódott szereplőknek akarnak ezzel helyet biztosítani a piacon, amelyeknek – éppen az állam bőkezűsége miatt – van elég tőkéjük ahhoz, hogy ne szoruljanak rá a trükközésekre.

A hazai biztonsági piac egyik ismert vagyonvédelmi cégének a vezetőjét is elvitték a NAV nyomozói kedden hajnalban egy olyan összehangolt akcióban, amelyben 30-40 vagyonvédelmi cég vezetése is érintett. Bár megkeresésünkre a NAV nem reagált, a hvg.hu-nak több egymástól független forrásból is megerősítették az akció tényét. 
Úgy tudjuk, hogy az érintett cégek egy részét már évekkel ezelőtt vizsgálni kezdték az adónyomozók és most jutott el olyan szakaszba az ügy, amikor már házkutatásokat rendeltek el, valamint őrizetbe vettek több embert. Vagyonvédelmi körökben azért keltett nagy visszhangot a keddi akció, mert információnk szerint egy olyan cégcsoport vezetőjét is őrizetbe vették, amelyik az egyik ismert, nagy szereplője a piacnak. Kerestük a céget, de egyelőre nem kommentálták az értesülésünket. A NAV-nak is küldtünk megkeresést, de még ők sem reagáltak.

© Stiller Ákos

A vagyonvédelmi cégek piacára már egy ideje jobban fókuszál az adóhatóság, miután nyílt titok, hogy egy jelentős részük trükközik. A trükközés már évtizedek óta zajlik és az olyan nagy piacvezető biztonsági cégeket is érinti, amelyeknek az irányítói között egykor magas rangban lévő rendvédelmi vezetőket is találni. Az állami hátszéllel rendelkező piacvezető cégek közül is sokan nem saját alkalmazásban, hanem alvállalkozói rendszerben dolgoznak. A megbízóval a fővállalkozó köt szerződést, de a munkát kiszervezi kisebb cégeknek úgy, hogy a saját hasznát természetesen leveszi, azt le is adózza. De az alvállalkozók, amelyeknek már kevesebb pénz jut, rákényszerülnek a feketefoglalkoztatásra.

A NAV nem is titkolja, hogy gondok vannak a vagyonvédelmi cégek környékén. Az adóhivatal tapasztalatai alapján ebben a szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett adókijátszás, adóelkerülés, amikor az áfaszabályok kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a közterheket. A NAV ezért is tanácsolta azt a számlabefogadóknak, hogy ha adókijátszást gyanítanak, akkor a saját üzleti ellenőrzésein túl további intézkedéseket is tehetnek, amikkel kizárhatják az adókijátszásban való részvétel lehetőségét.

Még a nagyobb, több száz fős állományt mozgató cégekre is jellemző, hogy a munkavállalóiknak csak a töredékét jelentik be, a többieket olyan, úgynevezett “dobós” cégektől kölcsönzik, amelyek nem fizetik az alkalmazottaik után a járulékokat, később pedig bebuknak. “A középfokú szakképesítést igénylő vagyonőri munkakörben a garantált bérminimum és az arra eső közterhek megfizetése 2019. június 30-áig minimálisan 1 356 forint/óra, 2019. július 1-jétől a közteher mértékének csökkenése miatt 1 334 forint/óra (nem tévesztendő össze az ágazatra irányadó, minimum „rezsióradíjjal”, melynek összege jelenleg 2 336 forint/óra) mellett lehetséges. Az ennél kisebb összegért vállalt szolgáltatás esetén fennáll a foglalkoztatás utáni közterhek elmaradásának kockázata”.

Az elmúlt években több cég ellen indult már emiatt vizsgálat, ezért egy részük egy ideje már “megtisztította” magát. Igen ám, de a most is folyamatban lévő büntetőügyek egy része évekkel korábbra nyúlik vissza, így sokan hiába rendezték a soraikat a közelmúltban, ha korábban nem játszottak tisztán.

A piacon zajló folyamatoknak többféle értelmezése van. Az egyik szerint egyszerű a képlet: mivel a költségvetést ezekkel a trükközésekkel sokmilliárdos kár éri, az állam csak a jogos bevételeihez akar hozzájutni. A másik magyarázat, hogy olyan nagyobb, a NER-be jobban beágyazódott szereplőknek akarnak ezzel helyet biztosítani a piacon, amelyeknek – éppen az állam bőkezűsége miatt – van elég tőkéjük ahhoz, hogy ne szoruljanak rá a trükközésekre.

Forrás: HVG.hu - Autó rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek