Főoldal Itthon Varga Judit: A nemzetállamok gyorsabban reagáltak a járványra, mint az EU

Varga Judit: A nemzetállamok gyorsabban reagáltak a járványra, mint az EU

4 megtekintés

Az online konferencia Barthel-Rúzsa Zsoltnak, a Századvég ügyvezető elnökhelyettesének a köszöntőbeszédével kezdődött.

Ezt követte Varga Judit igazságügyi miniszter nyitóbeszéde, aki megjegyezte, a 2020-as évet az Európai Unióban 3 nagy téma jellemezte: a járvány, jogállamiság és a szolidaritás. Értékelése szerint ezek lennének az idei év jelszavai.

Varga JuditForrás: Századvég

A miniszter hozzáfűzte, hogy az elmúlt 10 év az EU-ban válságokkal telt, amire nem Juncker volt bizottsági elnök „more Europe” jelszava jelenti a megoldást, hanem az egyik alapítóatya, Jean Monnet tételmondata, nevezetesen: „kreatív erőfeszítéseket kell tenni”.

A miniszter a járvánnyal kapcsolatosan kiemelte, hogy napok alatt az egész világot lezárták, az EU és a szupranacionális szervezetek pedig lassan ébredtek, így a nemzetállamok tudtak csak hatékonyan fellépni. Varga emlékeztetett rá, hogy az Európai Járványügyi Központ még 2020 februárjában is azt mondta, hogy a Kínából érkező koronavírus “nem annyira veszélyes”.

A szolidaritás kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy 2015 óta a szolidaritás a migránsok befogadását jelenti az EU-ban. A magyar álláspont továbbra is az, hogy szolidárisnak kell lenni, de nem a problémát kell ide hozni, hanem a segítséget oda vinni. Ezért jött létre a Hungary Helps.

Varga Judit beszélt arról is, hogy a járvány alatt az európai szolidaritás látványosan megbukott, hiszen 2020 tavaszán Németország visszatartotta a más EU-s tagállamok által megrendelt védekezési eszközöket, azok a hamburgi kikötőben vesztegeltek.

Az igazságügyi miniszter a szolidaritás kapcsán Orbán Viktort idézte, aki szerint a migrációs politikában nem a szolidaritás, hanem az eltérő álláspontok tisztelete számít. A szolidaritás tehát nem jelenthet kvótát. A közös hitelfelvétel tekintetében pedig mi is gyakoroljuk az európai szolidaritást, így segítjük meg a déli tagállamokat.

A jogállamiság tematikája tekintetében Varga Judit kiemelte: nem veszik figyelembe a tagállamok közötti eltérő értelmezést. Hozzáfűzte: Amikor megkérdezték, hogy a jogállamiságot miért nem akarják pénzügyi kivezetésekhez kötni, azt mondtuk, hogy mi és a lengyelek tudjuk igazán, hogy ez mit jelent. Brüsszel nem vette figyelembe az álláspontunkat, a 7-es cikkely szerinti eljárásnál megsértették az alapszerződést és az EP- eljárásrendjét. Ez nem erősíti a jogállamiságot, mivel nálunk nem lehetne végrehajtani egy olyan rendelkezést, amit megtámadtak bíróságon.

Varga kihangsúlyozta: amiket régebb jogállamiság címszó alatt behoztak egy részét már lezártuk, a többit bíróságon tárgyaltuk. Ezért nem lehet pénzügyi kifizetéseket ilyen tágan értelmezett kerethez kötni, mint a jogállamiság. De a decemberi EU-csúcson végül sikerült elfogadtatni a magyar és lengyel álláspontot, konkretizálódott, hogy nem lehet ideológiai okok miatt pénzeket megvonni, csak csalások miatt. A felmerülő témákban pedig az Európai Bírósághoz tudunk fordulni, így sikerül az alapszerződések hitelét megőrizni.

Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója kijelentette, hogy a felmérés alapján az európai emberek többsége az „erősebb nemzetállamok, kevesebb Brüsszel” állásponttal ért egyet. A gazdaság együttműködés tekintetében a 27 tagállam és az Egyesült Királyág állampolgárainak 42 százaléka elégedetett Brüsszel teljesítményével, 41 százalék pedig nem, 54 százalék viszont arra számít, hogy gyengülni fog az EU gazdasági teljesítménye. A migráció kezelésével azonban csak 21 elégedett, 67 százalék pedig elégedetlen.

Fűrész Gábor, a Századvég gazdaságkutató intézet vezérigazgatójaFotó: Polyák Attila – Origo

Beszédes, hogy a válaszadók több mint 80 százaléka szerint csökkenteni kell a brüsszeli bürokráciát. 71 százalék szerint a hibázó brüsszeli politikusoknak vállalniuk kell a felelősséget és távozniuk kell az európai közéletből.

Az európaiak 77 százaléka elsősorban a saját nemzetállamához tatozónak érzi magát, csak 18 százalék gondol magára elsősorban európaiként.

Mindezek ellenére a válaszadók 67 százaléka maradni akar az EU-ban, csak 24 százalék lépne ki.

Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató egészségügyi üzletágvezetője ismertette a járványhelyzettel kapcsolatos kutatás eredményeit.

Az európaiak 84 százaléka ítélte a kialakult helyzetet aggasztónak, a leginkább fertőzött országok (Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium és Spanyolország) tekintetében ez az arány 88 százalék. Brüsszel járványügyi intézkedéseit a válaszadók 48 százalék tartja elfogadhatónak, de az említett öt államban csak 39 százalék.
A magyar válaszadók 61 százaléka szerint a hazai kormány jó teljesítményt nyújtott.Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója elmondta, hogy az európaiak többsége (57 százaléka) a 2016-os álláspontjával ellentétesen úgy véli, hogy a kontinensükre érkezők többsége nem menekült, hanem gazdasági bevándorló. Csak 37 százalék tartja őket menekülteknek.

Speild BiankaForrás: Századvég

A kvótát azonban az európaiak 53 százaléka támogatja, míg 29 százaléka ellenzi. A V4-ek tekintetében fordított az arány, 56 százalék ellenzi a kvótát és csak 28 százalék támogatja azt.Az európaiak 55 százaléka szerint meg kell őrizni a keresztyén kultúrát, 35 százalékuk szerint azonban ez nem fontos. A volt szocialista államok válaszadóinak 63 százaléka tartja fontosnak a keresztény kultúra megőrzését, 28 százalékuk pedig nem tartja fontosnak azt.

Az európaiak döntő többsége, 69 százaléka szerint a helyi családokat kell támogatni és nem a migránsokat. 57 százalék véleménye alapján a demográfiai problémákat a helyi lakossággal és nem a migránsokkal kell megoldani, csak 24 százalék véli úgy, hogy a demográfiai kihívásokra a migráció jelenti a választ.

Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója a közösség média és szólásszabadság kérdéséről beszélt. Elmondta, hogy a felmérés alapján az európaiak 57 százaléka nem bízik a közösségi médiában, míg 32 százaléka megbízik abban. Az emberek 34 százaléka a hagyományos médiumokat sem tartja megbízhatónak.

Megadja GáborForrás: Századvég

Az európaiak 59 százaléka nem tartja elfogadhatónak, hogy politikai véleményük alapon törölnek embereket a közösségi oldalakról, a V4-ek tekintetében ez az arány 62 százalék, volt a szocialista országok esetében pedig 64 százalék.

Konferenciabeszélgetés

Ezt követően valamennyi előadó egy konferencián vett részt, amit Bohár Dániel, a Pesti TV munkatársa moderált.

Bohár Dániel, Varga Judit, Fűrész Gábor és Maurer SzemereForrás: Századvég

Varga Judit igazságügyi miniszter ismét felelevenítette az európai uniós költségvetés témáját, kijelentve, hogy két és fél évet küzdöttünk, ezért szinte felfoghatatlan a győzelmünk, 2018-ban ugyanis minden jogalap nélkül akartak ideológiai nyomást ránk kényszeríteni.

A miniszter hasonlata alapján Brüsszel eddig úgy értelmezte a jogállamiságot, mintha egy Btk.-ban csak az szerepelne, hogy „rendes embernek kell lenni”, mindenféle konkrétumok nélkül. Ez nyilván nonszensz, ezért kellett a magyar és lengyel álláspontnak megfelelően definiálni a témát, mi konkrétumokat kértünk számon, ez megjelenik a kiegészítésben, hiszen a Btk.-ban is definiálva vannak a dolgok, elég hosszasan.A brüsszeli megállapodás tekintetében Varga Judit Róna Péter baloldali közgazdász értelmezését hozta fel, aki a Klubrádióban beszélt arról, hogy „Orbán túlnyerte magát”. Ez így igaz, Brüsszelben megvédtük a nemzeti szuverenitásunkat, identitásunkat, az uniós pénzügyek védelme a cél, nem a jogállamiság – fűzte hozzá.

A következő megszólaló, Maurer Szemere a társadalmi bizalom kapcsán kifejtette, hogy Magyarországon ez meg van, Nyugat-Európában pedig már nincs, ez mutatja a nyugati városokban a járványügyi intézkedések elleni tüntetések sorozata, vagy annak a látványa, hogy folyósokon fekszenek koronavírusos betegek, mert nincs elég ágy. Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.Fűrész Gábor pedig arról beszélt, hogy a járvány kevésbé tépázta meg az EU-t, mint a migráció.Ezt részletezve felhívta rá a figyelmet, hogy az emberek elsöprő többsége nem az EU-t kritizálja, hanem a konkrét intézkedéseket, vagy azok hiányát. A pandémia alatt ugyanis kiderült, hogy a bürokrácia lassúsága miatt nem hatékony Brüsszel ezen a téren. Éppen ezért az emberek a józan ész alapján álló, a nemzetállamok között együttműködés elősegítését várják el Brüsszeltől is.

Speild Bianka kérdésre válaszolva kiemelte, hogy az európaiak 75 százaléka szerint az illegális migráció egy óriási probléma. Ebben a tekintetben pedig a nyugat-európai társadalmak ébredésének lehetünk a tanút, hiszen a nyugat és a kelet álláspontja évről-évre közeledik egymáshoz. Ehhez az is hozzájárul, hogy a terrortámadások sokkolják a nyugatiakat is, például amik idén ősszel, Franciaországban történtek.

Megadja Gábor a 2022-es magyar parlamenti választások kapcsán felelevenítette, hogy a közösségi médiában tulajdonképpen megtörtént a főpróba, mégpedig az amerikai elnökválasztásnál. Emiatt ő kissé pesszimista, hiszen a választást jelentős részben eldöntő nagy techcégek a magánszféra részét képezik, amihez nagyon nehéz „hozzányúlni”, a republikánusok például nem is próbálkoztak ezzel. Ennek eredményképpen a Twitter és a Facebook cenzúrázták Joe Biden fiának korrupciógyanús ügyeit, ami miatt ez a fontos információi rengeteg amerikaihoz nem juthatott el.

Megadja szerint a techcégek összeurópai szabályozására irányuló kísérletek sem nyújthatnak számunkra megoldást, hiszen míg a magyarok és a lengyelek nulla cenzúrát akarnak, addig erről Berlinben és Brüsszelben teljesen másképp vélekednek. A kutató felhívta rá a figyelmet, hogy a közösségi oldalak Lengyelországban jelentős aktivitású abortuszellenes tartalmakat „szedtek le”, ezekre „vadásznak”, és a 2022 tavaszán Magyarországon is ez várhat ránk.

Zárógondolatként Varga Judit kihangsúlyozta, hogy hazánkban már egy éve létezik a digitális szabadság bizottság, a téma azonban rendkívül bonyolult, versenyjogi, illetve adóztatási problémákat is felvet a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság kérdése mellett.

A jog nyelvén nehéz megnyugtató válaszokat találni, Brüsszeltől pedig nem várható segítség.A miniszter szerint döntő lehet a 2022-es választásnál, hogy online ki hogyan, milyen mennyiségben tud megjelenni: egy konzervatív ember ugyan nem szereti reklámozni magát, de mindezek ellenére a konzervatív gondolatokat meg kell jeleníteni a közösségi médiában.

Forrás: Origo.hu - Itthon rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek