Főoldal Technika és Tudomány Furcsa kinövésekkel páváskodott 110 millió éve ez a dinoszaurusz

Furcsa kinövésekkel páváskodott 110 millió éve ez a dinoszaurusz

1 megtekintés

Az Ubirajara jubatus nem volt egy tipikus dinoszaurusz: az újonnan leírt, csirkeméretű lény hátát hosszú szőrű sörény borította, amihez mindkét vállán egy-egy merev, szalagszerű kinövés párosult. Ezekkel a kirívó tulajdonságokkal talán lenyűgözték az ellenkező nem egyedeit vagy megfélemlítették az ellenfeleiket, már több mint 110 millió évvel az első pávák kialakulása előtt.

Ezek a „jól öltözött” dinoszauruszok egyfajta irányt mutathatnak arra vonatkozóan, hogy miként alakultak ki később az olyan madarak, mint a pávák, amelyek köztudottan imádják mutogatni magukat. Az Ubirajara jubatus-t a kutatók akkor fedezték fel, amikor kövületeket vizsgáltak a németországi Karlsruhe Állami Természettudományi Múzeum gyűjteményében. A nemzetközi kutatócsoport tagjait azonban megdöbbentették a csirkeméretű dinoszaurusz vállából kinyúló merev, szalagszerű kinövések. Ezek azonban nem csontok voltak, pikkelyek vagy szőrmék: keratint tartalmaztak, aminek elsődleges feladata a hámsejtek védelme a károsodásokkal szemben és ami a legfontosabb alkotóeleme a hajnak, a körömnek és a bőr külső rétegének. 

Az Ubirajara jubatus illusztrációjaForrás: Cretaceous Research

A szétzúzott csontok értelmezése mindig kihívást jelent a tudomány számára, és nagyon könnyű a vizsgálatot elrontani – mondta David Martill, a Portsmouth-i Egyetem paleobiológiai professzora a ZME Science online tudományos portálnak. – Szerencsére ezúttal a röntgenfelvételek komoly bizonyosságot mutattak.

Felmerült azonban a kérdés: miért is volt szüksége az állatnak ezekre a szalagszerű kinövésekre, hiszen ez a feltűnő jellegzetesség bizonyára könnyedén a ragadozók célpontjává tette?

A szakemberek szerint bár igaz, hogy a túlélés a fajok evolúcióját a természetes szelekción keresztül vezérli, az evolúció a szaporodásnak is kedvez,

mert így a „szexuális alkalmasságuk miatt kiválasztott egyéneket természetesen előnyben részesítették, amelyek tovább tudták adni génjeiket”. Erre az egyik leghíresebb példát a páva szolgáltatja.
Elképzelhető, hogy az Ubirajara jubatus hosszú vállszalagjára egyfajta pávafarokként tekinthetünk – magyarázta Martill. – Feltételezem, hogy ha a díszek a farkán lennének, akkor pávának is nevezhetnénk, de ezek a kinövések a vállakon vannak, tehát ezt az állatot találóan inkább „kapitánynak” kellene hívnunk.

Díszessége miatt az Ubirajara jubatus-t a pávák egyik elődjének tartjákForrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9k_p%C3%A1va#/media/F%C3%A1jl:Peacock.displaying.better.800pix.jpg

Hozzátette: bár lehetetlen száz százalékos pontossággal meghatározni a most felfedezett egyed nemét, a mérete arra utal, hogy egy fiatal hímről van szó. Bármilyen bizarr is a kinézete, az Ubirajara jubatus fontos leletet jelent a tollas, ám nem madár dinoszauruszok fosszilis nyilvántartásában, amelyek Latin-Amerikában nagyon ritkák.

A kutatók eredményeiket a Cretaceous Research tudományos szaklapban publikálták.

Forrás: Origo.hu - Tudomány rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek