Főoldal Technika és Tudomány Pécsi virológusok megmutatták, milyen mellékhatásai lehetnek a Pfizer/BioNTech vakcinának

Pécsi virológusok megmutatták, milyen mellékhatásai lehetnek a Pfizer/BioNTech vakcinának

3 megtekintés

A vakcina beadása utáni 12 nappal később már kialakul bizonyos fokú védelem a virológusok szerint. A gyakoribb reakciók egyike a fejfájás és a hidegrázás.

Koronavírus – a második hullám, a második lezárás

A sokak által vártnál később, de november közepén a magyar kormány is úgy döntött, korlátozások bevezetésével próbálja megfékezni a koronavírus-járvány második hullámát. A döntés pillanatában napi ötezer új fertőzöttet azonosítottak, és jobbára 50 és 100 között járt a vírus következtében 24 órán belül elhunytak száma. Az első lépés részleges lezárást jelent, de kérdés, hogy ez mennyire hatékony. Kövesse híreinket!

Újabb hosszabb bejegyzést tettek közzé a Covid-járvány ellen kitalált vakcinák egyikéről, a Pfizer/BioNTech készítésű oltásról pécsi virológusok. Mint írták, ez az oltástípus mRNS-alapú. “Tudományos nevén BNT162b2-nek jelöljük és gyakorlati szempontból egy lipid nanorészecskébe csomagolt, a stabilitás miatt módosított hírvivő RNS molekulát (mRNS) tartalmaz” – írták róla.

Az oltás mellékhatásairól szólva azt közölték, hogy

az oltási hely pirosodása és duzzanata megfigyelhető volt alacsony százalékban, míg az oltási hely rövid ideig tartó fájdalmát gyakori megfigyelésnek írták le” a kutatók.

A virológusok szerint a placebo készítményhez képest gyakrabban figyeltek meg szisztémás reakciókat (ilyen például a fejfájás, a hidegrázás, illetve esetenként láz), de ezek kivétel nélkül elmúltak. A szisztémás reakciót a 16-55 éves korosztálynál valamivel gyakrabban figyelték meg, “illetve általánosságban a második dózis után is gyakoribb volt az első dózishoz képest. A biztonsági profil ezek alapján kifejezetten jónak mondható”.

A vakcina úgy működik, hogy a hírvivő RNS molekula a lipid nanorészecskében utazva bejut a sejtjeink sejtmagon kívüli (az úgynevezett citoplazma) részébe. A szakértők szerint a molekuláról a szervezetünk fehérjekészítést végző apparátusa, a normál sejtműködés megmaradása mellett erről a hírvivő RNS molekuláról is fehérjét ír át. “A fehérje ebben az esetben a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az a változata, amely immunitási szempontból a legjobb hatást váltja ki”.

Ez a sejtjeink által letermelt fehérje kijut a sejtfelszínre és elérhetővé válik immunrendszerünk számára, amely mind antitestekkel (az úgynevezett humorális immunválasz), mind pedig az immunsejtjeink felkészítésével (vagyis a sejtes immunválasz) válaszol erre, így alakítva ki a védelmet”.

A hírvivő RNS, miután elvégezte a feladatát – ugyanúgy, mint a saját sejtjeink működésekor keletkező hírvivő RNS-ek – elbomlik. A közhiedelemmel ellentétben itt biológiailag és technológiailag sem lehetséges génbeültetés, a bevitt molekula be sem jut a sejtmagba – közölték.

A virológusok szerint a Pfizer/BioNTech vakcinával kapcsolatos klinikai hármas vizsgálati fázisba összesen 43 548 embert vontak be, 21 720-an a vakcinából, míg 21 728-an placebót kaptak. A vakcina izomba történő beadásra készült az első dózist követően 21 nappal adták be a második dózist. A vizsgálatot 16 év feletti személyekkel végezték. A jelenleg értékelt időszak 2 hónap, ennyi ideig,

de óriási valószínűséggel ennél jóval tovább is hatásos lesz az immunválasz”

– írták.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Forrás: HVG.hu - Tech rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek