Főoldal Koronavírus Ez most nem egy bankválság, de úgy néz ki, durvább lesz az előzőnél

Ez most nem egy bankválság, de úgy néz ki, durvább lesz az előzőnél

1 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

“A válságállóság tesztje” – ezt a címet adta idei, tizedik alkalommal megjelenő globális banki tanulmányának a McKinsey, a tanácsadócég szükségszerűen a koronavírus hatásai felől nézve mutatja be benne a globális bankrendszer aktuális helyzetét. Miközben a vakcina segítségével várhatóan 9-12 hónap múlva fogunk csak tudni győzelmet hirdetni a járvány felett, a világ országai már a második-harmadik hullámban vannak, és rövid távon ennek bizonytalan gazdasági hatásaival néznek szembe. A fő kérdés így az, mikor tér vissza a gazdaság a 2019-es szinthez és a növekedési pályához. A bankok esetében a McKinsey szerint ez fél évtizedet vehet igénybe.

A mostani válság a történelem legtöbb válságával ellentétben nem bankválság, és bár a bankokat is érinti, nem saját maguk generálták a problémákat, így döntő többségük túl fogja élni ezt a válságot – prognosztizálja a McKinsey. A gazdaságok részleges leállása több tízmillió ember állásveszteségét és több millió cég csődjét jelenti, ezek persze a bankok ügyfelei, amelyek nem fogják tudni fizetni tartozásaikat. A hitelezési veszteségek melletti másik nagy kihívás az, hogy a banki szolgáltatások iránti kereslet is csökken, a megvalósuló forgatókönyvtől függően 1500 és 4700 milliárd dollár között lehet 2020-tól 2024-ig az a bevételkiesés, ami a koronavírus miatt vár a bankokra. Az alapvető forgatókönyvben

3700 milliárd dollárnyi banki bevételkieséssel (ami több mint fél évnyi, soha be nem folyó bevételt jelent) és 2700 milliárd dollárnyi hitelezési veszteséggel számol a Mckinsey a válság 2020-2021-es első és a 2022-2024-es második szakaszában összesen.

Míg a krízis első szakaszában a hitelezési veszteségek, a második szakaszban a bevételek kiesése fájhat jobban a bankoknak:

2020 harmadik negyedévéig a bankok 1150 milliárd dollárnyi várható hitelezési veszteségre képeztek céltartalékot a McKinsey alapforgatókönyvében szereplő ötéves 2700 milliárd dollárból. A McKinsey szerint

az aktuális válság miatt megképzett hitelezési céltartalék nagyobb lehet, mint a legutóbbi nagy pénzügyi válság miatt megképzett.

A jó hír az, hogy a bankok erre sokkal jobban felkészültek, mint az előző válságra: alapvető (CET1) tőkemutatójuk a 2019 végi 12,5%-ról 12,1%-ra csökkenhet 2024-re, a mélypont pedig jövőre 10,9%-on lehet. Bár az egyes régiók várható pályája eltérő, még kedvezőtlen forgatókönyv esetén is csak 35-85 bázispontos lehet az addicionális veszteség a tőkemutatóban.

Míg a válság első szakaszában a bankok mérlege (elsősorban hitelportfóliója) fogja megsínyleni a válságot, a másik szakaszban az eredménykimutatás következik. A koronavírus egyrészt meghosszabbítja az alacsony kamatkörnyezet időszakát, másrészt csökkenti a keresletet a hitelek és banki szolgáltatások iránt, kínálati oldalon pedig a bankok is kockázatérzékenyebbé válhatnak (igaz, bizonyos jelenségek, például a refinanszírozási igények és az állami programok tompítják e negatív hatást). Öt évbe telhet a teljes kilábalás, addig is, vagyis 2024-ig a válság előtti növekedési pályától 14%-kal maradhat el a bankok bevétele, ez felel meg az említett 3700 milliárd dolláros ötévi bevételkiesésnek.   

Ami az átlagos tőkearányos megtérülést (ROE) illeti,

a tavalyi 8,9% után idén 5,4%-os, jövőre 1,5%-os megtérülést vár a McKinsey. Jövőre Észak-Amerikában -1,1%, Európában pedig -1,8% lehet ez, vagyis veszteséges lehet a bankszektor, miközben a feltörekvő országok többségében pozitív megtérülés várható.

A koronavírus-válság várható hatásait a McKinsey az északi országok teléhez hasonítja, amely a kitartásukat, képességeiket és türelmüket is próbára teszi:

  • egyeseknek újra kell építeniük a tőkéjüket, miközben a tulajdonosok osztalékot szeretnének látni tőlük (ez kemény trade-offnak ígérkezik),
  • a zéró közeli kamatok tartós nyomás alá helyezik a bankok kamatmarzsát, újragondolásra késztetve egyes bankokat a kockázatközvetítő modelljükkel kapcsolatban,
  • az ügyfelek hitelképességének romlása pedig a kockázatokkal súlyozott eszközértéket (RWA) növelheti, tovább rontva a bankok pozícióján.

Hat lehetséges választ fogalmaz meg a McKinsey e kihívások leküzdésére, ezek közül is a legfontosabb a további digitalizáció. Néhány adat ezzel kapcsolatban:

  • a legtöbb országban az ügyfelek 20-40 százaléka csökkentette jelentősen készpénzhasználatát,
  • bár az Egyesült Királyságban és az USA-ban csak az ügyfelek 10-15 százaléka mutat nagyobb érdeklődést a digitális bankolás iránt, mint a koronavírus-válság előtt, egyes országokban (pl. Görögország, Indonézia, Mexikó, Szingapúr) ez a 30-40 százalékot is eléri,
  • a válság előttihez képest az ügyfelek újabb 10-15 százaléka szokhat le a bankfiókok használatáról,
  • egy meg nem nevezett bank 7 alapvető banki termék hozzáférését gondolta újra algoritmus segítségével, és ezzel 15%-kal tudta csökkenteni fiókszámát, miközben fióki bevételei 97%-át megtartotta, éves nyereségét pedig 150 millió dollárral növelte ezzel,
  • a fióki dolgozók előtt számos lehetőség nyitva áll, egy részükből átképzéssel „univerzális” bankár is válhat.

A kor kihívásai három nagy parancsot fogalmaznak meg a bankok számára: 1. új sebességre és agilis működésre kell átállniuk, azonosítva a válságra adott legjobb válaszokat, és meg is őrizve ezeket, 2. alapjaiban kell újratervezniük üzleti modelljüket, hogy ellenállóvá tegyék magukat az alacsony kamatkörnyezet és a gazdasági kihívások hosszú telével szemben, 3. élre kell kerülniük a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) vállalásokban, együttműködve az általuk kiszolgált közösséggel.

A vezető ESG-szereplők nem pusztán a külső nyomásra reagálnak, hanem jó üzleti példákat mutatnak az új típusú, felelős magatartásról. A klímabarát működés négy fő lépést foglal magában: 1. messzebbre látni a döntések közvetlen következményeinél, 2. elmozdítani a hitelezést a barna felől a zöld tevékenységek finanszírozása felé, 3. csavarni egyet az üzleti modellen, 4. mérni és korrigálni a banki tevékenység környezeti hatásait, például a Párizsi Egyezménynek való megfelelést.

A bankok szerepe tehát a rövid távú kihívások ellenére továbbra is alapvető a koronavírus negatív hatásainak mérséklésében, de a koronavírus utáni világ újragondolásában is.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: Portfolio.hu - Koronavírus

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek