Főoldal Technika és Tudomány És akkor megtudtuk, nem az EU fogja megbuktatni a magyar kormányt

És akkor megtudtuk, nem az EU fogja megbuktatni a magyar kormányt

4 megtekintés

A magyar és a lengyel miniszterelnök visszavonta a vétófenyegetését, így lesz az EU-nak költségvetése 2021-től, az uniós pénzeket pedig összekapcsolják a jogállamisági feltételekkel. Azonban semmilyen büntető intézkedést nem alkalmaznak, amíg az Európai Bíróság nem mondja ki, hogy a szabályozás összefér az uniós joggal.

Ez azt jelenti, hogy minden tárgyalófél győztesnek hirdetheti magát, de ezen legfeljebb csak azok lepődhetnek meg, akik nem szoktak hozzá még ahhoz, hogy szinte minden EU-csúcs után mindenki győzelmi jelentéseket küld haza. A háborús retorikát használó Orbán Viktor időt nyert, a 2022-es választásig valószínűleg nem vonnak el EU-pénzeket (sőt, valószínűleg még a 2023-as lengyel választásig sem), a szigorúbb szabályokat kérő politikusok pedig úgy érezhetik, hogy ha már az uniós döntéshozatal lassú is, mint mindig, hosszú távon mégis az ő elképzeléseik érvényesülnek.

© AFP / JOHN THYS

Mi lesz a folytatás?


2030-ra 55 százalékkal csökkenti az Európai Unió az üvegházhatású gázkibocsátásást – dőlt el ugyanazon a brüsszeli EU-csúcson. Sokáig bizonytalan volt az egyezség, de végül az utolsó ellenálló tagállammal, Lengyelországgal is sikerült megegyezni.

A vállalás időpontja szimbolikus: épp most volt az ötéves évfordulója annak, hogy létrejött a párizsi klímaegyezmény. A résztvevő államok a történelemben először ekkor vállaltak számszerűsíthető kötelezettségeket az üvegházhatást okozó gázok – elsősorban a szén-dioxid – kibocsátásának a csökkentésére. Az eredmény azonban felemás: bár világszerte nő a megújuló energiaforrások részesedése az energiamixből, a megállapodás ellenére még mindig tovább nő a károsanyag-kibocsátás.

© AFP / Chen Xiaodong

Sikerrel járhat az EU a klímavédelemben?


Érdemben nem segít a vendéglőkön és a szabadidős létesítményeken az állami bértámogatás és járulékkedvezmény – panaszolják az érintettek. „A semminél több, de egyébként kevés” – értékelt kérdésünkre a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László.

„Újabb buktató, hiszen a bajba jutott ágazatokban tevékenykedő cégek közül ki az, akinek az igénylés időpontjában nincsen legalább minimális köztartozása” – fakadt ki egy budai vendéglős. De értetlenül áll az előtt is, hogy óriási az adminisztráció, az igényléshez az összes munkavállaló összes munkaszerződését és azok módosítását is csatolni kell.

Min lehetne változtatni?


A hét képe: Robbantással bontották le a VITUKI Környezetvédelim és Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ területén található toronyházat, hogy stadion épüljön a helyén.

© MTI / Illyés Tibor

Nem lett túl sokkal drágább az idei karácsonyi menü a korábbiaknál, de ez nagyjából csak annak tudható be, hogy a sertéshús ára nagyot esett. Szinte minden más alapvető élelmiszer ára nő, nem is kicsit – ennek a csúcsán a rizs drágulását látjuk, a kilónkénti átlagár majdnem másfélszeresére nőtt egy év alatt, leginkább a forintgyengülés miatt.

Enni ugyan fogunk, de egy felmérés szerint a magyarok egyharmada idén karácsonyra nem vesz semmit. Azok is kevesebbet költenek ajándékra, akik fognak vásárolni.

Ön mennyi pénzt tervez költeni a karácsonyi menüre?


Néhány évvel ezelőtt jó érzékkel lépett a fertőtlenítés piacára egy magyar családi vállalkozás, a Resysten. Egy japán ötletet fejlesztettek tovább, a titán-dioxidból olyan anyagot sikerült előállítani, amely megakadályozza, hogy bármely felületen kórokozók tapadjanak meg.

© Fazekas István

A gyártás Szeged mellett, egy laborban történik. A koronavírus megjelenése óta folyamatosan több tízezer négyzetméterre elegendő anyagot készítenek el előre, mert „sosem lehet tudni, mekkora megrendelés érkezik”. A járvány elképesztő növekedést hozott, a tulajdonosok azt mondják, a bevételben „triplázás is lehet”.

Mi lehet a következő bombaüzlet?


Nem ennyire sikeres a dél-magyarországi megyéket vízzel ellátó Alföldvíz Zrt. A résztulajdonos önkormányzatok több százmilliós vagyonvesztést könyvelhetnek el, miután leszállították a nagy bajba került cég tőkéjét. Az Alföldvíz Zrt. szeptemberben állt elő azzal, hogy a vesztesége már olyan mértékű, hogy a törvényben előírt mérték alá csökkent a saját tőke, ezért elkerülhetetlen a tulajdonosok hozzájárulása a tőke leszállításához. Így az állam most akár olcsón meg is vehetné a céget, ha szeretné.

© Stiller Ákos

A helyzet indoklásában főként a közműadóra, a rezsiköltségekre, a béremelésekre utalnak. Mindezek mellett az is mélyütés volt a cégnek, hogy bedőlt a 2011-ben elkezdett projekt, amellyel egy magyar-román közös cégben olcsó aradi vizet hoztak volna az arzénos otthoni víz pótlására, ugyanis cégül inkább Mészáros Lőrinc projektjével, 34 milliárd forint uniós pénzből mentesítették az arzéntól a békési kutakat.

Mit lépjen a kormány?


A tömött boltokban vásárlás alternatívájaként javasolta „az internetes vásárlásnak a meggondolási lehetőségét” Müller Cecília országos tiszti főorvos. Amikor a Magyar Postát kérdeztük arról, milyen határidőt javasolnak, azt válaszolták: aki biztosan szeretné karácsonyra megkapni az ajándékot, az december 18-nál tovább semmiképp ne várjon.

A futárszolgálatok is erősítenek erre a karácsonyra ideiglenes munkaerő alkalmazásával, az online kiskereskedelemben pedig a személyes átvétel működhet, a házhoz szállítás lehet neccesebb.

Ön változtat idén a karácsonyi vásárlási szokásain?


Forrás: HVG.hu - Tech rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek