Főoldal Külföld Róma bukása óta Európában senki sem tudott stabil birodalmat teremteni

Róma bukása óta Európában senki sem tudott stabil birodalmat teremteni

2 megtekintés

Európa történelme a Római Birodalom óta mindig elutasította a birodalom fogalmát, az öreg kontinensen mindenképp, ahogy Napóleon és Hitler egy nagy európai állam kísérlete sem járt sikerrel. Az, amit a II. világháború után az unió alapító atyái elindítottak, az nem egy birodalomalapítási szándék, hanem egy konfliktusmegoldásra alapozott együttműködés volt – mondta Schöpflin György az Origónak. Az interjú a múlt héten készült, vagyis még a brüsszeli EU-csúcs előtt.

A nemzetállamok számára rövid távon a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy Európában az egyik legfontosabb politikai áramlat célja, hogy minél jobban háttérbe szorítsa – mondta Schöpflin György professzor, a Mathias Corvinus Collegium – Danube Institute Patriotic Talks online szellemi csúcstalálkozó sorozatának egyik előadója az Origónak. A volt fideszes EP-képviselő szerint egyes elképzelések szerint egy nagy emberiség van, és ez az erkölcsi jó. Aki pedig ebből indul ki, az szembeszáll a nemzeti identitásokkal – tette hozzá. Akik abból indulnak ki, hogy van egy nagy emberiség, azok nem veszik észre, hogy ők maguk is egy etnikailag meghatározott környezetben élnek. Egy franciát és a németet is determinálja az adott nyelvi környezet – mondta Schöpflin. Európa-szerte mindenütt van egy feszültség az univerzális és a helyi nemzeti törekvések között, ahogy tovább bonyolítja a regionális és helyi identitások létezése, és ez az egész helyzet nagyon komoly problémákat okoz az EU-ban. 

Schöpflin György, a Fidesz korábbi EP-képviselője szerint a különféle identitások nagy problémát okoznak az EU-banForrás: MTI/Beliczay László

Csak az elitben alakult ki összeurópai identitás

Schöpflin György szerint az 50-60-as évektől kezdve kialakulófélben volt egy összeurópai identitás, de ez nagyrészt az elitre korlátozódott. Ahogy múltak az évtizedek, ez gyengült, és mostanra az állami identitás mintha erősödne. Ha megnézzük az európai alkotmányt, a szerződéseket, akkor az európai identitás alig szerepel ezen dokumentumokban – tette hozzá. Nagyon nehéz valakinek egyszerre azonosulnia saját országával és Európával. Ennek egyik legfőbb oka, hogy maga Európa nem ad elég lehetőséget a polgárainak, hogy beleszóljon az európai politikai döntésekbe – mondta a szakember. 

Európa történelme a Római Birodalom óta mindig elutasította a birodalom fogalmát, az öreg kontinensen mindenképp, ahogy Napóleon és Hitler az egy nagy európai állam kísérlete sem járt sikerrel. Az, amit a II. világháború után az alapító atyák elindítottak, az nem egy birodalomalapítási szándék, hanem egy konfliktusmegoldásra alapozott együttműködés volt – mondta Schöpflin György. Meg akarták találni azokat a konfliktusrendezési mechanizmusokat, amik révén az egyes identitásokat fenn lehetett tartani. Az elmúlt 10 évben az EU egyre kevésbé foglalkozik a konfliktusok megoldásával, amire a legjobb példa a horvát-szlovén határvita a Pirani-öbölben. Ott egy 600 méteres tengeri szakaszban nem tudnak megegyezni, ami elsőre nevetséges konfliktusnak tűnik, amit mai napig nem sikerült az EU-nak megoldania – tette hozzá.

Flexibilis szabályok

Az Európai Egyesült Államok létrehozása automatikusan együtt jár majd a nemzetállamok súlyának a csökkenésével, és mindez okozza ma a legnagyobb konfliktusokat Európában – mondta Schöpflin. Itt játszik egy szerepet az állam hatalma, és hogy meddig megy el ez a folyamat. Jogilag egyébként le van fektetve, hogy meddig mehet el az EU, és úgy látom, hogy több uniós intézmény flexibilisen értelmezi ezeket a szabályokat – mondta a volt EP-képviselő – ,a „lojális együttműködést” például.

Sokszor nagyon flexibilisen értelmezik a szabályokat az EU-banForrás: MTI/EPA/Reuters pool/Francois Lenoir

Az elkövetkező években feszültség lesz a nemzetállamok és a civilizációs államok között – tette hozzá. 

Kína esetében is látszik, hogy a szomszédai aggódnak az egyre jelentősebb térnyerés miatt. A civilizációs államok nagy problémája, ha nagyon erősen felépítik magukat, az gátolja az innovációt, ahogy a regionális különbségeket is elfedi, és sokkal nehezebb lesz új megoldásokat kialakítani – mondta Schöpflin György. A vírus kirobbanásakor nagyon jól jött a fegyelmezettség, de ez később akár gátló tényező is lehet – zárta szavait.

Forrás: Origo.hu - Nagyvilág rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek