Főoldal Bank Megmenekülhetnek a bajba kerülő cégek egy teljesen új EU-s megoldással

Megmenekülhetnek a bajba kerülő cégek egy teljesen új EU-s megoldással

2 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Készül az uniós direktívát átültető törvénytervezet, amely a cégek fizetésképtelenségét megelőző eljárásoknak egy teljesen új formáját vezeti be Magyarországra. A törvénytervezet az EU 2019/1023 számú irányelvén alapul, amelyet a legegyszerűbben talán „szerkezetátalakítási irányelvnek” nevezhetünk, és jelen állás szerint a tagállamoknak 2021. július 17-éig kell átültetniük, azonban az átültetésre egy év haladék kérhető. Az irányelv határozza meg az új szabályok alapvető kereteit, ami a magyar jogalkotót is köti. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja az alapvetően életképes vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása, azaz

nem fizetésképtelenségi (mint pl. a csőd vagy a felszámolás) hanem egy fizetésképtelenséget megelőző eljárásról van szó (ún. pre-insolvency proceedings).

A fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben nagy különbség, hogy

  • a szerkezetátalakítási eljárás nem feltétlenül nyilvános,
  • a fizetési moratórium a hitelezők egy részére is korlátozódhat,
  • a szerkezetátalakítási szakértő kiválasztásában a feleknek döntő szava lehet,
  • a felszámolással ellentétben kizárólag az adós döntése lehet, hogy igénybe akarja-e venni a jogszabály nyújtotta keretrendszert.

Ez a fajta szabályozott eljárás a magyar jogi szabályozásban eddig ismeretlen volt, nem túlzás ezért forradalmi újításról beszélni – hívták fel a figyelmünket a DLA Piper Hungary szakértői. A szerkezetátalakítás a várakozások szerint önálló jogszabály lesz, nem a csődtörvény része, újdonságából fakadóan az adósoknak és a pénzügyi hitelezőknek is fel kell rá készülniük A koronavírus-válság miatt fellépő pénzügyi nehézségek és a törlesztési moratórium 2021 közepén várható kifutása kifejezetten időszerűvé teszi az elfogadásra váró törvényt.

A szerkezetátalakítás lényege

Egy szerkezetátalakítást során az adós pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedéseket tesznek a folyamat résztvevői. Az adós eszközeinek, kötelezettségeinek és tőkestruktúrájának a szerkezete, valamint a cég tulajdonosi struktúrája is megváltozhat. Célja egy szerkezetátalakítási terv elfogadtatása és végrehajtása, amellyel biztosítható a cég fizetőképessége és működőképessége. Az irányelv által szabályozott formájában ez a folyamat magában foglalja szerkezetátalakítási szakértő kijelölését, egyedi vagy általános moratórium kérelmezését, a hitelezők nyilvántartásba vételét és osztályba sorolását, szerkezetátalakítási terv készítését, hitelezői tárgyalásokat, a szerkezetátalakítási tervről szóló hitelezői szavazást, szerkezetátalakítási terv elfogadását és jóváhagyását, illetve annak elutasítását is.

Szerkezetátalakítási szakértő

Az eljárás újdonsága, hogy egy külső, független, nyilvántartásba vett szakértő támogatja a szerkezetátalakítást, őt szerkezetátalakítási szakértőnek nevezik. Ideális esetben a szerkezetátalakítási szakértő olyasvalaki, akit mindegyik fél elfogad. Várhatóan több hivatásrend tagja is működhet szerkezetátalakítási szakértőként: ügyvéd (ügyvédi iroda), felszámoló szervezet, könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő. Fő feladata lesz az adós gazdálkodásának felügyelete, a szerkezetátalakítási terv elkészítésében és a hitelezőkkel való egyeztetésben való közreműködés. Hivatalból és a felek kérelmére is kirendelhetnek ilyen szakértőt. Ami a javadalmazását illeti, a hivatalból kirendelt szakértő díja a mérlegfőösszeg akár 4 százaléka is lehet, a kérelemre kirendelendőnél a feleken múlik. Nagy cégeknél ez óriási összeg tud lenni.

Moratórium

Nem kötelező jelleggel, de a szerkezetátalakításnak része lehet a bíróság által elrendelt egyedi vagy általános moratórium alkalmazása (vagyis a hitelezői igényérvényesítés felfüggesztése) a szerkezetátalakítási terv tárgyalása alatt, amely első ízben legfeljebb 4 hónapig tarthat, de az irányelv szerint legfeljebb egy évre meghosszabbítható, amennyiben érdemi előrehaladás történt.

Hogyan fogadják majd a bankok?

Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója szerint a bankok mint hitelezők szükségszerű szkepticizmussal néznek az új keretekre, hiszen a szerkezetátalakításnak nincs ilyen jellegű itthoni gyakorlata: csődeljárás nagyon kevés van, szerződéses megegyezésen alapuló, több hitelezős szerkezetátalakítás pedig csak inkább nagyvállalatoknál fordul elő. Hitelezői szempontból az lesz a szakértők szerint a legnagyobb kihívás, hogy az eljárásnak bizalmat szavazzanak és reális lehetőségnek lássák a veszteségek elkerülésére vagy mérséklésére, illetve a céges ügyfelek talpra állítására. Egész restrukturálási és work out teameknek, jogi osztályoknak kell felkészülniük a változásokra: belső eljárásrendeket, akár stratégiákat kell kialakítaniuk. A szerkezetátalakítási szakértők szerepe nagyon jelentős lesz abban, hogy a hitelezők mekkora bizalommal állnak majd az új eljárási formához, többek között ezért is érdemes nagy gondossággal kiválasztani a szakértőt.

Több finanszírozó esetén a bankok nem homogén masszát alkotnak, a folyamat során ellenérdekelt felekké válhatnak – hívta fel a figyelmünket a szakértő. Érdekes játékelméleti szituációk alakulhatnak ki: egy felszámolás során jó eséllyel nem térül meg a bankok követelése, és gyakori szituáció, hogy van egy-egy kisebb kitettségű bank, amely képes sakkban tartani a nagyobbakat, hogy elsőként őt fizessék ki, ellentétes esetben felszámolásba viszi a céget. A szabályozott szerkezetátalakítás megszünteti a nagyobb kitettségű bankok ilyen típusú zsarolhatóságát. Lehet, hogy a bankoknak lehetőségük lesz a céltartalék számításukat is újra gondolni, hiszen csökkenhet a felszámolás valószínűsége.

Megmenti a cégeket a szerkezetátalakítás?

Az irányelv által bevezetett új típusú szerkezetátalakítás Fabók Zoltán, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje szerint Magyarországon elsősorban a megegyezésen alapuló szerkezet-átalakításoknak és a csődeljárásnak jelenthet konkurenciát, hiszen e kettő között képzelhető el, valahol félúton. A csődök száma jelenleg is minimális, várhatóan ez tovább fog csökkenni. A felszámolásokra gyakorolt hatást nehéz előre látni, mert sok olyan cég kerül felszámolás alá, amelyek vélhetően nem tudják vagy akarják majd igénybe venni a szerkezetátalakítási eszközöket. Egyelőre nem tudjuk, hogy mennyire vékony palló lesz az, ahol be lehet majd sétálni ebbe az eljárásba – fogalmazott a DLA Piper Hungary szakértője. Egyrészről, amikor az adós még teljesen egészséges, és minden jövőbeli kilátása pozitívnak tűnik, sem oka, sem lehetősége nincs az igénybevételre. Másrészről amikor az adós már fizetésképtelen, akkor várhatóan szintén nem fog megoldást jelenteni számára a szerkezetátalakítási eljárás.

Előnyök az adós számára

Borbély Gábor, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxisának partnere szerint elméletileg kedvezőbb a szerkezetátalakítás az adós számára, mint egy fizetésképtelenségi eljárás: az adós számára egy lehetőség a korai restrukturálásra, és elkerülhetővé teszi a formális fizetésképtelenségi eljárások igénybevételét. Nem egy kötelezettség, amin mindenképpen végig kell menni, a jogalkotói szándék szerint inkább adósbarát eszköz, de megfelelő alkalmazása esetén, reális veszteség-elkerülési illetve -mérséklési eszköz hitelezői oldalon is. A megegyezésen alapuló restrukturáláshoz képest mindenképpen előny az adós számára, hogy javára a bíróság moratóriumot rendelhet el, amit a hitelezőnek kötelező elfogadnia és így levegővételhez jut az adós. Az egész eljárás nagy újdonsága, hogy

  • az adós dönti el, hogy az eljárásba kiket von be, mely hitelezővel kezdi el ezt az eljárást: akár csak egyikkel, vagy akár mindegyikkel: Előbbi esetben a többi hitelező számára nem nyilvános, korlátozott moratóriumról, utóbbi esetben általános moratóriumról lehet szó,
  • előnyös lehet az adós számára, hogy a hitelezők egy részét kizárhatja a bizalmas folyamatból, így elkerülheti a fizetésképtelenség stigmáját. A gyakorlatban valószínűleg nem a pénzügyi hitelezőket (elsősorban bankokat) fogják kizárni ebből.
  • a kényszeregyezség megjelenése: ez biztosítja, hogy a nemmel szavazó hitelező is be lesz terelve a szerkezetátalakítási terv hatálya alá, ha egyébként megfelelő támogatottsága van a tervnek és az megfelel a jogszabálynak.

Minden esetben szerepet kap-e a bíróság?

Az irányelv lehetőséget ad a jogalkotónak arra, hogy egy egységes szerkezetátalakítási eljárás helyett több külön, a szerkezetátalakításhoz kapcsolódó eljárás-típust vezessen be. Ilyen lehet a moratóriummal kapcsolatos nem peres eljárás, a szerkezetátalakítási szakértő kijelölése, a terv jóváhagyása. A DLA Piper Hungary szakértői szerint a moratórium miatt várhatóan a szerkezetátalakítást kezdeményező cégek jelentős része bírósághoz fog fordulni, és az adósnak jellemzően az is érdeke, hogy a tervet a bíróság jóváhagyja, így bírósági döntés kösse a feleket.

Forrás: Portfolio.hu - Bank rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek