Főoldal Befektetés A végzetes hiba, amely bizonyítja: a legnagyobb sztárok sem tökéletesek

A végzetes hiba, amely bizonyítja: a legnagyobb sztárok sem tökéletesek

2 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

A hedge fund iparág egyik legnagyobb buktája a Long‐Term Capital Management (LTCM) nevéhez fűződik. Az 1994-ben John Meriwether, a Salomon Brothers legendás kereskedője és korábbi alelnöke által alapított alap olyan szupersztárokat tudhatott a soraiban, mint a később Nobel-díjas Robert Merton és Myron Scholes (utóbbi a híres Black-Scholes opcióárazási képlet társalkotója), illetve David Mullins, a Fed kormányzótanácsának egyik korábbi alelnöke.

A LTCM 1994 februárjában nyitotta meg a kapuit 1,25 milliárd dollárnyi kezelt vagyonnal, ami a hedge fundok történetének a legnagyobb induló állománya volt. Az első pillanattól kezdve erős teljesítményt hoztak. Az indulás utáni első 10 hónapban 20%-ot értek el. 1995-ben az alap 43, 1996-ban pedig 41%-os hozamot produkált – ebben az évben az össznyereségük 2,1 milliárd dollárra rúgott.

Ám a jó idők nem tartanak örökké, az LTCM-nél pedig elkövettek egy banális hibát. Annyira szaladt a szekér, hogy a szó szoros érelmében nem tudtak mit kezdeni a náluk befektetett pénzzel, ezért 1997 végén úgy döntöttek, hogy 2,7 milliárd dollárt visszafizetnek a befektetőiknek. Ám a pozícióméretből ennek ellenére sem vettek vissza, így a tőkeáttételük megnövekedett. Volt olyan pillanat, amikor 1,25 billió dollárnyi nyitott pozíciót tartottak 100:1 tőkeáttétellel.

A Long-Term problémáinak epicentrumában Oroszország állt, és 1998 augusztusában, amikor az olaj – az ország fő exportcikke – harmadával zuhant, az orosz részvények pedig az év elejéhez képest értékük 75 százalékát elveszítették, a rövid távú kamatok az egekbe szöktek, és elérték a 200 százalékot. Ekkor John Meriwether és társai lába alól végleg kicsúszott a talaj. Augusztusban 1,9 milliárd dollárt vesztettek, szeptemberben pedig két olyan nap is volt, amikor 500 millió dollár felett volt az alap napi vesztesége.

Augusztus elején az LTCM még 3,6 milliárd dollárnyi vagyont kezelt, és ennek két ötöde személyesen az övék volt.

Öt hét alatt mindez a semmibe veszett.

Azt megakadályozandó, hogy az elbaltázott pozícióik az egész pénzügyi rendszert megmérgezzék, a Federal Reserve Bank of New York tizennégy Wall Street-i bank bevonásával tető alá hozta az LTCM 90 százalékának felvásárlását, 3,6 milliárd dollár értékben.

Hogyan lehetnek okos emberek ennyire buták?

A legnagyobb hibát azzal követték el, hogy bíztak abban: képesek lemodellezni, hogyan viselkednek az emberek, amikor egyszerre tombol bennünk a pénz és a boldogsághormon. Mi, egyszerű halandók azt a nyilvánvaló tanulságot vonhatjuk le ebből a súlyos következményekkel járó felsülésből, hogy

a túlzott önbizalommal ötvözött intelligencia veszélyes kombináció a piacokon.

Sikeres és eredményes befektetők ehhez fogható hibáiról olvashatunk – és tanulhatunk belőlük – a most megjelent Nagy hibák – A legjobb befektetők legrosszabb befektetései című könyvben, amely ide kattintva megrendelhető online könyvesboltunkban.

Az LTCM sztorijáról részletesen írtunk egyébként ebben a 2018-as cikkünkben:

További könyvajánlóink:

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.

Forrás: Portfolio.hu - Befektetés rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek