Főoldal Uniós források Bréking! Megvan a megállapodás, elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország

Bréking! Megvan a megállapodás, elállt a vétótól Magyarország és Lengyelország

3 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Áthangolás

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel röviddel ezelőtt posztolta a Twitterre azt, hogy megvan a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésről (MFF) és a helyreállítási alapnak mondott konstrukcióról (NextGenerationEU) szóló megállapodás az állam- és kormányfők között. Ez együtt 2018-as árak mellett 1074+750 milliárd eurós gigantikus csomagot takar és azt jelenti, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormány elállt a vétófenyegetésétől azért, mert cserébe előzetesen elfogadta a többi 25 tagállam azt a német soros elnökség által kidolgozott 4 oldalas kompromisszumos szöveget, ami jelentősen felpuhítja a jogállamiságinak mondott rendeletet és így valójában egy költségvetési fókuszú mechanizmussá hangolta át.

Hogyan sikerült az áthangolás?

Ezt az áthangolást úgy érte el a magyar és a lengyel kormány, hogy a jogállamisági mechanizmus 7 feltételéből, amelyek alapján EU-pénzes szankcióhoz vezető eljárás indulhat, a legutolsót, a leginkább homályos pontot alaposan konkretizálták a most egyhangúan elfogadott magyarázó, kiegészítő szöveggel.

Amint már november elején megírtuk: elsősorban ezzel a homályos, hetedik ponttal volt a legnagyobb baja a két kormánynak (“a tagállami hatóságok minden olyan egyéb helyzete, vagy magatartása, ami az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodása vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából releváns”). Ebbe ugyanis nagyon sok mindent bele lehetett látni (akár pl. családjogi és migrációs témák, médiaviszonyok, politikai és alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos viták, amelyeket a két kormány inkább szuverenitási kérdésként fog fel).

A két kormány félelmei szerint ha az Európai Bizottság bizonyítani tudta volna akár kicsavart logikával, hogy a jogállamiság sértés kellően konkrétan összefügg az EU-s költségvetéssel, akkor el tudta volna indítani azt a szankciós eljárást, amely 15 tagállam jóváhagyása esetén az EU-s pénzeink felfüggesztéséhez, vagy levágásához vezetett volna. Ez a pont tehát a magyar kormány számára nagyon sok milliárd eurós kérdést jelentett.

A 4 oldalas mostani konkretizáló anyaggal gyakorlatilag anélkül hangolta át a két kormány a mechanizmus fókuszát, hogy magának a mechanizmusnak a szövegét megváltoztatták volna. így már érthető, hogy miért álltak el a költségvetési vétótól. a többi szereplő pedig azért nyelt egyet, mert közben mindegyikük el akarta minél előbb indítani a két uniós büdzsét.

Azt ugyanis az elmúlt hetek összefeszülése alapján jól lehetett látni, hogy az Európai Parlament semmi esetre sem akar a szövegen módosítani, és így volt vele a 25 tagállam döntő többsége is. Így tehát egy tipikus brüsszeli kompromisszumnak tűnő ügy lett a széles szárnycsapásokat, politikai manővereket és nagy kommunikációs zajt generáló témából, amit otthon mindenki el tud adni a saját szája íze szerint a saját választói felé. De az, hogy ki engedett sokat, megítélésünk szerint nem kérdés: a többi tagállam és az EP. Főleg úgy, hogy tudomásunk szerint a formálisan a németek által beterjesztett kompromisszumos szöveg megírásánál igen erősen „fogták a tollat” Budapestről és Varsóból, a fogalmazás során pedig az Európai Tanács jogi szolgálata is biztosra jelezte, hogy nem lesz vele semmi gond.

Nem véletlen ezek miatt, hogy Orbán Viktor kormányfő a ma esti alku után egy behűtött pezsgőt is említő rövid videóval jelentkezett:

Mivel a Portfolio megbízható információi szerint a tegnapi német kompromisszumos szövegtervezet változtatás nélkül egyhangú támogatást kapott az Európai Tanács ülésén, így a fenti információkkal együtt fenntartjuk azt a véleményünket, amelyet a pontok tételes ismertetése után már tegnap megfogalmaztunk.

A 2018-as eredeti bizottsági jogállamisági mechanizmus-tervezet, majd a különböző tervezetek részletes tanulmányozása és a végső szöveg+magyarázat alapján úgy látjuk, hogy az eredményt a magyar és lengyel kormány jelentős sikereként lehet elkönyvelni, hiszen az Európai Bizottság és az Európai Parlament által jogállamiságinak szánt rendeletből “csak” egy erősen uniós költségvetési védelmet célzó rendelet lett. Emiatt a készülő vélemény cikkünk címeként ezt adjuk: “rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”.

Tegnapi véleményünk így hangzott: “Összességében a már eddig is asztalon lévő, a 25 tagállam és az Európai Parlament által elfogadott mechanizmus számos elemét újra hangsúlyozza a fenti iránymutatás, de közben több lényeges ponton jelentősen puhítja azt: 1) a bírósági perig nem lehet alkalmazni, 2) a 2014-2020-as pénzekre nem vonatkozik és 3) világossá teszi, hogy csak az uniós pénzügyi érdekvédelem szemszögéből kell nézni a mechanizmust.

Ezzel együtt az új szabályozás jelentős fegyelmező erőt fog majd kifejteni az uniós pénzes csalások, korrupciós és összeférhetetlenségi ügyek terén, hiszen az igazságszolgáltatási rendszer teljes körű intézményi és anyagi függetlenségét mindenképpen előírja az EU-pénzes rendszerek lebonyolítása terén (a nem kellően együttműködő, vagy a törvényi kereteket szelektíven, visszaélésszerűen alkalmazó hatóságok esetén, továbbá az igazságszolgáltatás függetlensége csorbulásának veszélye esetén már megindítható a mechanizmus, akárcsak a visszatartott anyagi és humánerőforrások miatt is). Emellett előírja a mechanizmus a tagállami ügyészségek hatékony, időben reagáló együttműködését az EU Csalás Elleni Hivatalával (OLAF), és hatékony pénzvisszakövetelési rendszereket is alkalmazni kell az egyes tagállamokban azok ellen, akik visszaélnek az uniós forrásokkal. Továbbá az uniós költségvetés bevételi oldalát (pl. adócsalás, adókijátszás) érintő visszaélések ellen továbbra is erőteljes fellépést fog megkövetelni a mechanizmus.”

Címlapkép forrása: Európai Unió, Alexandros Michailidis , az Európai Tanács médiatára a 2020. december 10-i EU-csúcsról

Forrás: Portfolio.hu - Uniós források

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek