Főoldal Bank A vihar kapujában: tömegével dőlnek be hamarosan a lakossági hitelek?

A vihar kapujában: tömegével dőlnek be hamarosan a lakossági hitelek?

3 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

Mélyponton a késedelmes hitelek

Közzétette az MNB a nem teljesítő lakossági hitelekre vonatkozó statisztikáit. Ezek alapján 165 milliárd forintnyi háztartási hitel volt 90 napon túli késedelemben szeptember végén, ami alig nyolcada a 2014 eleji csúcsnak. E hitelek összeg szerinti aránya a teljes háztartási hitelportfólión belül mindössze 2,1%. Egyik adat sem volt még ennél alacsonyabb, vagyis kedvezőbb a jegybank 2009 elejéig visszatekintő statisztikájában.

Ez nem jelenti azt, hogy az előző válságot teljes egészében kiheverték volna a bedőlt hitellel rendelkező családok, és azt sem, hogy a koronavírus-válság nyomán ne támadnának újabb fizetőképességi kihívások.

Ami az előző válságot illeti, annak elnyúló hatásait részben sikerült a statisztikák elől „eldugni”: a közel 102 ezer bedőlt jelzáloghitel-szerződés mindössze 18 százaléka maradt az MNB májusi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a bankoknál 2019 végére, a többi jórészt követeléskezelőknél van. Ezekre ráadásul az általános törlesztési moratórium nem vonatkozik.

Ami pedig a koronavírus-válság hatásait illeti, a banki lakossági hitelállomány 57 százaléka vett eddig részt a törlesztési moratóriumban, így a fizetési problémák rejtve maradtak eddig a bankok előtt: a hitelintézetek még azt sem látják feltétlenül, valaki azért nem törleszt, mert nem tud, vagy azért, mert megéri a moratóriumban maradni (közgazdasági értelemben a kamatos kamat hiánya miatt lényegében ez az általános). Így nehéz a várható nem teljesítési rátát előre becsülni.

Bár egy válságban a követeléseladások fellendülésével lehet számolni (és erre most már a vásárlói piac is kellően tőkeérett), a moratórium ezt is tompítja: az elmúlt két negyedév kifejezetten alacsony tranzakciós aktivitást hozott.   

Mi jön a moratórium után?

Az biztos, hogy a moratórium lejárta a szerződés szerinti törlesztési kötelezettség helyreállását jelenti egy háztartás számára. Az esetek többségében ez a 2020 februárinak megfelelő vagy ahhoz közeli törlesztési terhet jelent majd, a kamatkörnyezet ugyanis nem változott azóta jelentősen. A moratórium következtében nem nőhet a törlesztőrészlet: a futamidő annyival hosszabbodik meg, hogy az elmaradt kamatfizetést egyenletes, kamatos kamat nélküli törlesztése „beleférjen” a szerződés szerinti törlesztőrészletbe. Példaszámításaink itt olvashatók:

Nagy kérdés, mi jön a moratórium után a nem teljesítési statisztikákban. Kétlépcsős kivezetésről és emiatt két hullámban jelentkező hatásokról is kell beszélnünk:

mivel januártól már csak a gyermekesek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak vehetik igénybe, a moratóriumban résztvevő 57 százaléknyi állomány januárban az MNB becslése szerint 22-24 százalékra csökkenhet,

2021 közepétől ez jelen állás szerint 0 százalék lesz. A jegybank szerint 2021 első felében 820-860 ezer banki ügyfél maradhat moratóriumban, akik 1700-1800 milliárd forint hitelállománnyal rendelkeznek:

  • Gyermeket nevelők (520-530 ezer fő): a moratóriummal élők 33 százaléka.
  • Nyugdíjasok (230-240 ezer fő): a moratóriummal élők 14,5 százaléka 65 év feletti.
  • Munkanélküliek (60-70 ezer fő): a moratóriummal élők 4 százaléka.
  • Közfoglalkoztatottak (10-20 ezer fő): a moratóriummal élők 1 százaléka.

A fenti csoportokban valószínűleg felülreprezentáltak a válság miatt potenciálisan törlesztési nehézséggel küzdők, de korántsem csak ők lehetnek a moratórium folytatására rászorulók.

Az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése szerint

a vállalati hitelek 15-20 és a háztartási hitelek 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek, de ez nem jelenti azt, hogy ekkora nem teljesítő hitelarányra számíthatnak a bankok.

Úgy tűnik, összecseng ezzel a bankok várakozása is, több banktól is hasonló várakozásról halottunk. Szeptemberi Hitelezés 2020 konferenciánk közönségének relatív többsége (48%-a) szerint pedig 2021 közepére a lakáshitelek 5-10%-a válhat 90 napon túl késedelmessé, csaknem ennyien viszont arra számítanak, hogy kisebb lesz az arány.

A moratóriumban lévők minden szempontból sérülékenyebbek

Az MNB felmérésének eredményei alapján a moratóriumban részt vevő ügyfelek szociodemográfiai helyzete kedvezőtlenebb azokhoz képest, akik folytatták a törlesztést:

  • 27 százalékuk 35 év alatti, míg ez az arány a moratóriumból kimaradók esetében 20 százalék,
  • a moratóriumban lévők 31 százaléka él kistelepülésen, a törlesztést folytatóknál ez 27 százalék,
  • a moratóriumban résztvevők 31 százaléka felsőfokú végzettségű, a törlesztést folytatóknál ez 46 százalék,
  • a főkereső foglalkozását tekintve a moratóriumban részt vevő ügyfelek 15 százaléka vállalkozó vagy részmunkaidős foglalkoztatott, a moratóriumból kimaradóknál ez 8 százalék,
  • a teljes munkaidőben dolgozók aránya a a moratóriumosoknál 68 százalék, a tovább törlesztőknél 74 százalék.

A moratóriummal élő háztartások anyagi körülményei is rosszabbak. A moratóriumban lévő háztartások 53 százalékának 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme, míg ez az arány a moratóriumból kimaradók esetében csak 35 százalék. A moratóriumot igénybe vevők 41 százaléka maximum egy keresővel rendelkezik, a törlesztőknél ez 34 százalék. A kiszolgáltatottabb helyzet jellemzően alacsonyabb megtakarításokkal is párosul:

a moratóriummal élő háztartások 83 százaléka csak maximum három hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, míg ez az arány 62 százalék a törlesztést folytató háztartások esetében.

A moratórium igénybevétele jelenleg a személyi kölcsönök esetében a legjellemzőbb, a júniusi állomány több mint 70 százaléka volt érintett. A babaváró hitelek ugyancsak nagy része esetében került felfüggesztésre a törlesztés (65 százalék), a jelzáloghitelek részvétele valamivel mérsékeltebb: lakáscélú esetében 45 százalék, míg a szabadfelhasználásúnál 53 százalék.

A fentiek alapján feltételezhető, hogy a törlesztési kötelezettség újraindulása a személyi kölcsönök esetében hozhatja a legnagyobb csődrátát. Szeptember végén még ezek körében is csak 2,5% volt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: Portfolio.hu - Bank rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek