Főoldal Uniós források Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

Kiderült, mi van a háromelemű német csomagban a vétófeladásért cserébe

3 megtekintés
Portfolio Signature karácsonyra is!
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet

A hvg.hu által kiszúrt Deutsche Welle-értesülés szerint három összetevője van a megegyezésnek:

  1. Amint azt már reggel valószínűsítettük, az általáunk már november 6-án részletesen megírt jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályhoz kiadnak egy értelmező nyilatkozatot (feltehetően az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács – a szerk.), amelyben hangsúlyozzák, hogy csak akkor alkalmazhatók a szankciók, ha a jogállamiság sérelme az EU pénzügyi érdekeivel összefüggésben valósul meg, és nem használják önkényesen, politikai célokra (például családjogi vagy migrációs viták kezelésére). Arra, hogy a 7 feltételből az egyik túl homályos és ezzel van a legnagyobb baja a magyar és lengyel kormánynak, reggel már megírtuk, ezt a tág értelmezést szűkítené a kiadandó nyilatkozat.
  2. Megerősítik az úgynevezett vészfékmechanizmust a jogállamisági mechanizmusban, ami azt jelenti, hogy az Európai Bizottság szankciós javaslatát az állam- és kormányfők elé lehet terjeszteni. Ez már most is benne van a rendelettervezetben, de ennek megerősítését kéri Varsó és Budapest, így tehát ezt is teljesítik.
  3. A jogállamisági feltételrendszer alkalmazását felfüggesztik addig, amíg az Európai Bíróság meg nem állapítja, hogy összefér-e a jogszabály az uniós joggal. Ez akár kétéves bírósági eljárást is jelenthet. Ez utóbbi kitételt nem hivatalosan úgy magyarázták egy lengyel tudósítónak az EU székhelyén, hogy Orbán Viktornak a 2022-es magyar választások előtt ne kelljen tartania a vitatott rendelet érvényesítésétől. Erről a harmadik pontról is volt már hetek óta szó, miszerint uniós vezetők arra biztatták a magyar és lengyel kormányt, hogy miután majd 2021. január elsején hatályba lép a rendelet, menjenek nyugodtan az Európai Bíróságra és ott keressék az igazukat, azaz kérjék a Bíróságtól annak megállapítását, hogy a mechanizmus tényleg ellentétes-e az uniós alapszerződéssel, mint ahogy azt a két tagállam rendszeresen hangsúlyozza. A Bíróság ítélete lenne tehát az irányadó arra, hogy az EU-pénzes szankcióhoz vezető eljárást egyáltalán elkezdjék-e majd.

Egyelőre kérdéses, hogy valamennyi tagállam egyetért-e a fenti három pontos javaslatcsomaggal, illetve az Európai Parlament is hajlandó-e jóváhagyni ennek tükrében a 2021-2027-es uniós költségvetési rendeletet, ahol egyedül van joga esetlegesen blokkolni. (A jogállamisági mechanizmust a Tanácsban sima minősített többséggel, azaz legalább 15 tagállam jóváhagyásával meg lehet szavaztatni, ami biztosan összejön.)

A Deutsche Welle oldalának cikke szerint

a kompromisszum ebben a formában nagy engedmény lenne Lengyelország és Magyarország részéről, vagyis elfogadná azokat az ajánlatokat, amelyeket Berlin és Brüsszel több héten át tesztelt.

A lap beszélgetőpartnerei szerint – ha megegyezés születik – az nagyrészt az EU “ultimátumának” eredménye lesz. Ez azokat a jelzéseket takarja, miszerint ha keddig nem áll el a vétótól a két ország, akkor a többi 25 tagállam állítaná fel a helyreállítási alapot, így az Európai Bizottság számításai szerint Magyarország legalább nettó 4, Lengyelország pedig kb. 65 milliárd eurónyi forrást veszítene.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács médiatára a 2018. december 14-i EU-csúcs második napjáról

Forrás: Portfolio.hu - Uniós források

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek