Főoldal Külföld Gazdasági fellendülés: a vakcina vagy egy politikai fordulat hozza meg a változást?

Gazdasági fellendülés: a vakcina vagy egy politikai fordulat hozza meg a változást?

3 megtekintés

Bár az elmúlt hetekben lassulást mutat számos gazdasági mutató, összességében arra lehet számítani, hogy folytatódik a világgazdaság kilábalása a válságból. Feltételezve, hogy a jegybankok monetáris politikája továbbra is támogató marad, két tényező lehet jelentős hatással a fellendülés pályájára: az egyik az egészségügyi helyzet alakulása, a másik a költségvetési politika. Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettesének világgazdasági elemzése.

A pandémia és hozadéka

A 2020-as recesszió kiváltó oka rendhagyó volt. A koronavírus okozta válságból van ugyan kiút, de nem olyan egyszerű a helyzet, hogy azt mondhassuk, a karantén időszaka alatt kieső keresletet hamarosan bepótolják a fogyasztók, és nemsokára csak egy rossz álomként gondolhatunk vissza a krízisre. Több tényező is elhúzódó kilábalást eredményezhet.  Ha a válság alatt a munkájukat elvesztő emberek közül sokan hosszú ideig nem tudnak visszatérni a munkaerőpiacra, az azzal járhat, hogy egy részük elveszti szaktudását és végleg kívül reked a munka világán. Emellett a bizonytalanság tartósan magas szintje hosszabb időre visszavetheti az üzleti beruházásokat. Ennek eredményeként erősen lelassulhat a termelékenység növekedése.

A költségvetési politika erélyesen reagált 2020-ban a főbb gazdaságokban, azonban a kilábalás egy lassabb szakaszába lépett, így további fiskális ösztönzésre van szükség, hogy kordában lehessen tartani a fenti, tartós gazdasági károkat okozó hatásokat.  Ennek ad szomorú aktualitást, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy még az európai országok egy részében (pl. Belgium, Franciaország, Egyesült Királyság) sem sikerül kisebb költségű, lokális korlátozásokkal megúszni a járvány második hullámát. Jó hír viszont, hogy 2021-ben megkezdődik az EU Helyreállási Alap pénzeinek allokációja, ami rendhagyó módon közösségi kötvény kibocsátással finanszírozott friss költségvetési stimulust jelent majd. Ez a történelemben elsőként kockázatmegosztást valósít meg az erősebb és gyengébb EU tagországok között, és nagy mértékben kedvezményezi a válság által jobban sújtott uniós országokat. Az USA-ban egyelőre a választások miatt kétely uralkodik az ott várható költségvetési ösztönzőkkel kapcsolatban. Abban lehet bízni, hogy ez a voksolás után idővel eloszlik.

 

Heinz Frigyes Ferdinánd a Budapesti Corvinus Egyetem elődjén és a London School of Economics-on végzett. Ezt követően két évtizedig külföldön, többek között az Európai Központi Banknál és az IMF-nél volt gazdaságkutató.

Egészségügyi kérdések és kilátások

Az egészségügyi helyzetet megvizsgálva látható, hogy elképzelhetetlen a sikeres fellendülés a vírus megfékezése nélkül, ebben pedig egy hatékony vakcina játszhatja a kulcsszerepet. Egyértelmű, hogy az állami korlátozó intézkedések hatalmas mértékben vetették vissza a gazdasági aktivitást tavasszal. Ugyanakkor az is látszik, hogy a lakosság által önkéntesen választott szociális távolságtartás is jelentős mértékben fogta vissza a fogyasztást és ezzel a növekedést.  Az IMF 2020 októberében kiadott, világgazdasági kilátásokat elemző tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy az állami korlátozások és az önkéntes távolságtartás hatása közel azonos mértékű volt.  A Google adatainak elemzéséből az is látszik, hogy a gazdaság visszaesésével együtt mozgó mobilitás csökkenés jelentős részét a lakosság önkéntes magatartásbeli változása okozta, amit a vírus miatti óvatosság motivált. Ebből az következik, hogy a fellendülés sikere szempontjából kulcsfontosságú, hogy milyen gyorsan jelenik meg egy biztonságosnak ítélt vakcina, és milyen gyorsan sikerül ezt az emberek tömegéhez eljuttatni.

Az általános várakozás az, hogy a mintegy tucatnyi fejlesztés alatt álló vakcinából legalább egyet még év vége előtt jóváhagynak Amerikában. Ezt a feltételezést azonban jelentős kockázat övezi. Ha a fejlesztés alatt álló oltóanyagból legalább egy valóban sikeresen venné a háromlépcsős jóváhagyásból álló akadályt, az jelentős lökést adhatna a hagyományos, ciklikus szektoroknak a részvénypiacon, melyek árazása lemaradt a vírus válság nyertesének számító technológiai szektortól. Jelentősebb csúszás, illetve rossz hírek sorozata a vakcina fronton viszont további lefelé mutató kockázatokat jelenthet az érintett szektorok számára. A vakcina sikeres fejlesztése és tesztelése mellett az is fontos, hogy az emberek tömegesen hozzájussanak az oltóanyaghoz. Az American Journal of Preventative Medicine szerint ahhoz, hogy gyakorlatilag felszámolják a COVID-19-et, a lakosság 75%-ának meg kell kapnia az oltást. Bíztató, hogy a World Economic Forum/Ipsos augusztusban 27 országban lebonyolított felmérése szerint globálisan az emberek 74%-a adatná be magának a vakcinát. Persze ez a szám eléggé különbözik az egyes országokban – például Kína (97%), Brazília (88%), India (87%), Egyesült Királyság (85%), USA (67%), Franciaország (59%), Oroszország (54%).

A közeljövő gazdasága: többtényezős helyzet

Arra lehet számítani, hogy a nominális kamatok még jó ideig nagyon alacsony, a reálkamatok pedig negatív szinten maradnak.  A jegybankok kommunikációja minden eszközzel ezt a várakozást igyekszik erősíteni. Ennek egy már-már komikus példája volt június elején az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének, Jerome Powellnek a nyilatkozata, amikor arról beszélt, hogy „(…) nem is gondolkozunk azon, hogy azon gondolkozzunk, hogy kamatot emelünk”, miközben a Fed elkötelezte magát, hogy legalább 2022-ig alacsonyan tartja a kamatokat. Az Európai Központi Bank és más főbb jegybankok hasonló elkötelezettséget igyekeznek mutatni a kamatszint alacsonyan tartásával kapcsolatban. Ez eddig sikeres volt. Kétségtelen, hogy a hosszú távú kamatok jóval alacsonyabb szinten maradtak, mint az például 2009-ben a kilábalás hasonló szakaszában voltak.

Elnöki esélyek és következményeik

A részvénypiacok szempontjából a közelgő amerikai elnökválasztás egy ismert kockázati tényező, ezért nem várható, hogy a piac összeomlással reagálna, akármelyik jelölt nyer is. Az általánosan elterjedt nézet az, hogy a Wall Street a most is regnáló Trump elnököt preferálja, aki értékelésének mércéjeként tekint a tőzsdére, és tett is azért, hogy ez az értékelés pozitív maradjon. Kihívóját, John Bident ezzel szemben kevésbé érdekli a tőzsde, programja inkább a reálgazdaságra összpontosít. Kétségtelen, hogy a két elnökjelölt programja olyan mértében különbözik, ami jelentős mozgásokat eredményezhet a piacon, de inkább szektorok közötti átrendeződésre, mint nagy sokkra lehet számítani.  Ha Biden nyeri a választást és – ahogy a közvélemény kutatások mutatják – a demokraták mindkét házban felülkerekednek, az jelentős gazdaságpolitikai fordulatot eredményezhet. Biden programja a társasági adók emelését, illetve a leggazdagabbak megadóztatását is magába foglalja. Ez leginkább azokat a nagy technológiai cégeket érintené negatívan, amelyek nagyon magas értékeltsége részben a Trump által korábban bevezetett jelentős társasági adó csökkentésnek köszönhető. Ezt a szektort érintenék érzékenyen a főként demokraták által belengetett monopólium ellenes szabályozási intézkedések, illetve a profit jó részének külföldre transzferálását megnehezítő intézkedések is.

A demokraták részben a magasabb adókkal finanszírozva jelentős beruházásokkal szeretnék támogatni az ország infrastruktúráját, a megújuló energia használatát, illetve az egészségügyi szektort. Ez pozitív lökést adhatna az érintett iparágaknak, illetve általában támogathatja a gazdaság ciklikus fellendüléséből profitáló szektorokat.

Az is elmondható, hogy Biden megválasztása közép-távon inkább dollár gyengítő hatású lehetne, és különösen egyes feltörekvő devizáknak lenne kedvező. A Kínára nehezedő nyomás várhatóan a demokraták alatt is folytatódna, de valószínűleg más eszközökkel. A technológiai dominanciáért folyó küzdelem kiszélesedne, de a világkereskedelmet romboló büntetővámok nemcsak Kínára, de Amerika szövetségeseire (Európára és Japánra) nem lennének jellemzők. Ez különösen pozitívan hatna az Amerikánál kereskedelmileg nyitottabb, export-orientált feltörekvő országokra, és dollár gyengítő lenne.

Bevált a kínai módszer?

A helyzetet áttekintve látható, hogy Kína kilábalása messze a legerőteljesebb. A harmadik negyedévben a kínai GDP már éves szinten 4,9%-kal növekedett.  Ennek az egyik oka az, hogy a már februárban bevezetett drákói intézkedésekkel sokkal jobban sikerült kordában tartani a járványt, mint más térségekben (beleértve a nagy feltörekvő országokat, mint Brazília, Oroszország vagy India). Az IMF statisztikai elemzése szerint a szigorú korlátozó intézkedések kb. 30 napon belül mintegy 40%-os visszaesést eredményezhetnek a fertőzések kumulált esetszámában, ami arra utal, hogy a kezdeti szigor jó befektetés lehetett Kína esetében. Emellett a tömeges és szisztematikus tesztelés, valamint az elterjedtebb önkéntes maszkviselés is fontos szerepet játszott a járvány kínai megfékezésében. Melyik másik országról mondható el, hogy egy 9 milliós város teljes lakosságát rövid időn belül letesztelik, miután egy tucatnyi fertőzöttet találnak? Ezen túl az erős kilábalásban az is szerepet játszott, hogy Kína bevetette a régi receptet, és maximumra pörgette a hitelezést a privát szektorban az év eddigi részében. Ez egy nagyon fontos mutató nemcsak Kína szempontjából. A kínai hitel stimulus rendszerint egy korai indikátora a világ ipari termelésének és a világkereskedelem alakulásának is.

A tartalom az OTP Alapkezelő Zrt. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Forrás: HVG.hu - Világ rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek