Főoldal Üzlet Alföldvíz: sokat buknak a tulajdonos önkormányzatok, az állam viszont olcsón viheti a céget

Alföldvíz: sokat buknak a tulajdonos önkormányzatok, az állam viszont olcsón viheti a céget

4 megtekintés

A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget.

Tavaly óta húzódik az Alföldvíz Zrt. kálváriája, a cég 2019-ben annyira nehéz helyzetbe került, hogy a béremeléseket sem hajtották végre, emiatt a vállalati szakszervezet többször a Karmelita-kolostorhoz vonult, hogy magától a miniszterelnöktől kérjen segítséget. Végül akkor kicsikartak a dolgozóknak 10 százalékos fizetésemelést, de 2020-ban, a soron következő ajánlat már nulla százalékos volt. A dolgozók fizetési mizériája hívta fel a figyelmet a cég pénzügyi helyzetére, amit az idén az Alföldvíz Zrt. sem palástolt túlzottan, bár a 2019-es gigaveszteségének 70 százalékát is kitevő bebukott projektről kevesebbet hallani.

Az év elején a kétharmadrészben önkormányzatok, harmadrészben pedig az állam tulajdonában levő cég tőkeemelésre buzdította volna a tulajdonosait, majd miután ezt elutasították, akkor arra kérte őket, hogy járuljanak hozzá a tőke leszállításához. Ezen ment a huzavona, míg végül a járvány miatt az online térbe szorult tulajdonosi szavazáson hozzájárultak a tőke leszállításához. Ez viszont azt is jelenti, hogy az önkormányzatok magukat is megrövidítették, hiszen a részvényeik értéke közel a negyedére csökkent. A nagyobb tulajdonosok több százmilliós, vagy tízmilliós vagyonvesztést könyvelhetnek el.

© MTI / Vajda János

Ötszörösére ugrott a veszteség egy év alatt

De vajon mi vezetett a cég teljes ellehetetlenüléséhez? Az Alföldvíz Zrt. szeptemberben állt elő azzal, hogy a vesztesége már olyan mértékű, hogy a törvényben előírt mérték alá csökkent a saját tőke, ezért elkerülhetetlen a tulajdonosok hozzájárulása a tőke leszállításához. A cég jegyzett tőkéje a 2018-as beszámoló szerint 3,8 milliárd forint, a saját tőke ekkor még 4 milliárd forint volt, bár már ezt az évet is 425 millió forintos veszteséggel zárta. A 2019-es beszámoló kedd este óta elérhető a nyilvános adatbázisban, eszerint a tavalyi évben mínusz 2,6 milliárd forint adózott eredménnyel számolnak, ez az ötszöröse az előző évi veszteségnek.

A képtelen helyzet indoklásában főként a közműadóra, a rezsiköltségekre, a béremelésekre utalnak, és valóban az egymilliárd forintot közelíti a befizetett közműadó, és a rezsicsökkentés miatti bevételkiesésük is meghaladja a 800 millió forintot, ez a helyzet azonban már évek óta fennáll. Ami nagy lyukat ütött a költségvetésükben, és erre a beszámolóban is kitérnek, az Araddal közösen tervezett ívóvízprojekt bukása, amellyel a helyi arzénes vizet váltották volna ki. Erről kicsit később, addig nézzük meg sorban, hogy mitől is ugrott meg a 2018-ban „csak” 425 millió forintos veszteség a sokszorosára.

© MTI / Marjai János

A kormány hadakozása a multikkal és az államadóssággal

Kicsit a saját kardjába is dőlt az Alföldvíz Zrt. mostanra. Ezt azért gondoljuk, mert információink szerint évekkel ezelőtt a vállalat akkori vezérigazgatója is részese volt a közműadó kidolgozásának, amellyel eredetileg a szolgáltatók külföldi tulajdonosait szándékoztak kiszorítani, majd a fővárosi dugódíj alternatívájaként vetődött fel, végül a Matolcsy-féle megszorító csomagba illesztették. Így hullott vissza az Alföldvíz Zrt.-re a közműadó, amiről a kiötlésekor fel sem vetődött, hogy bumerángként fogja letarolni a céget, azaz azt kiterjesztik majd minden vezetékre, akárhol is húzódik.

A 131 településen ivóvizet szolgáltató cégnek évente közel egymilliárd forintjába kerül, hogy a legkisebb falvakba is elszállítja az ivóvizet. De ez csak az egyik kormányzati döntés, ami húsbavágó lett a békési központú vízműnek, a másik, szintén fájó pont volt a vízdíjak befagyasztása, később csökkentése. A 41 vízműnél, amelyből a nagy integrációk megindulása előtt több száz működött, még most is eltérőek a vízdíjak. Az Alföldvíz Zrt. szolgáltatási területén, pechjükre, a befagyasztás időpontjában igen alacsonyak voltak, így kénytelenek voltak ott is tartani, ezzel is rosszabb kondíciókat teremtve maguknak, mint amelyekkel más vizes cégek működnek. Az sem utolsó szempont az ellehetetlenülés okainak sorra vételekor, hogy a vállalat pont abban a régióban szolgáltat, ahol az ivóvízminőség-javító programokat végre kellett hajtani, hogy kevesebb arzént nyeljenek az itt élők. A tisztítóberendezések működtetése viszont megint csak pénzbe kerül. A felsorolt kormányzati intézkedések is elég nehéz helyzetbe lavírozták a valaha virágzó vízszolgáltatót, de úgy tűnik, hogy az utolsó tőrdöfést mégis egy régi álom bedőlése adhatta.

© Fazekas István

Az olcsó aradi ivóvíz helyett ugyanis Mészáros Lőrinc projektjével mentesítették az arzéntól a békési kutakat.

Tavaly nyáron írt arról a hvg.hu, hogy a 131 települést ivóvízzel ellátó szolgáltatónak tíz évvel ezelőtt volt egy terve, hogy az aradi vízbázisról importálnak egészséges ivóvizet az itteni arzénos helyett. Erre hozták létre 2011-ben az aradiakkal közösen az Aqua Trans Murest. Nemcsak közös céget hoztak létre, hanem annak közel kétmilliárd forintos tagi kölcsönt is biztosítottak, aminek a törlesztését akkor kellett volna megkezdenie a romániai félnek, amikor a közös beruházás elkészül. Csakhogy közben a kormányközi megállapodás valahogy nem akart megköttetni, a felek egymásra mutogattak.

Végül 2015 végére 32 milliárd uniós forintból egy konzorcium mentesítette az arzéntól az ivóvizet Békés megyében, ennek a Békés Drén Kft. és a Szíjj László-féle Duna Aszfalt mellett a Mészáros és Mészáros Kft. is tagja volt. Így lényegében a már évek óta parkolópályára állított román–magyar cég feleslegessé vált. Ekkoriban még Csák Gyula volt a szolgáltató társaság vezérigazgatója, akihez a közműadó tervének kidolgozását is kötik. Csák pár éve a Mészáros érdekeltségébe tartozó Talentis Agro csoportban tölt be vezető pozíciót.

Ahogy tavaly nyári cikkünkben is írtuk, titokban persze többen még abban bíztak, hogy az uniós projekt kötelező fenntartási ideje után még lesz arra lehetőség, hogy az import víz mégis megérkezhessen a határon átnyúló vezetéken. Tavaly novemberben, amikor az aradi székhelyű közös cég fizetésképtelenséget jelentett, akkor szertefoszlott az álom, és maradt a kétmilliárd forintos teher, ami óriási lyukat ütött a szolgáltató büdzséjén, amit a tulajdonos önkormányzatokkal próbáltak eltüntetni. Azok viszont közel sincsenek abban a helyzetben, hogy mentőövet dobjanak a cégnek, így most a hétvégén záruló tulajdonosi döntéssel, a részvényeik értékének negyedére való leszállításával ugyan megmentették a céget, de magukat kifosztották. Az Alföldvíz Zrt. a döntés után kiadott közleményében azt írja, hogy a tulajdonosok a kormány konszolidációs, és az ágazatra vonatkozó terveinek ismeretében döntöttek.

© Stiller Ákos

Bizonytalan jövő

Azt persze még nem lehet tudni biztosan, hogy az állam rárepül-e az olcsó portékára, de mintha a Nemzeti Vízmű Zrt. megalapításának bejelentésével megágyaztak volna ennek az üzletnek is. Ha így lenne, akkor az biztos, hogy a legnagyobb tulajdonos Békéscsaba, de a kisebbek sem jönnek jól ki a bizniszből, hiszen részvényeikért cserébe fillérekhez juthatnak hozzá, nem csoda, ha a város polgármestere a közgyűlésen arról a napirendi pontról nem szavazott, amelyben a tőkeszerkezet helyreállításáról, illetve a 2021-es működésről kellett voksolni.

Nemrég írtunk arról is, hogy a közműadót differenciáló módosítás miatt, akár meg is könnyebbülhetne az Alföldvíz Zrt., hiszen ezzel töredékére csökkenne a fizetnivalója, de az ő esetükben, ez már eső után köpönyegnek tűnik.

Forrás: HVG.hu - Vállalkozás rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek