Főoldal Itthon Stumpf szerint a gyakori Alaptörvény-módosítás a jogrendszer stabilitását veszélyeztetheti

Stumpf szerint a gyakori Alaptörvény-módosítás a jogrendszer stabilitását veszélyeztetheti

8 megtekintés

Magyar kormánytag ritkán enged betekintést a gondolataiba az orbáni kormányzásról, arra pedig valószínűleg még nem volt példa, hogy egyszerre négy volt és jelenlegi miniszter tegye meg ugyanezt. Éppen ezért volt különleges az a beszélgetés, melyet a Mathias Corvinus Collegium szervezett annak apropóján, hogy megjelent Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai és parlamenti államtitkárának könyve, A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye.

A másfél órás – vitának ugyan nem nevezhető – eseményen Stumpf István volt kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró, Navracsics Tibor egykori igazságügyi és külügyminiszter és uniós biztos, Lázár János Miniszterelnökséget vezető volt miniszter és a posztot jelenleg betöltő Gulyás Gergely beszéltek arról, milyennek látják a Fidesz hatalomgyakorlását, és ezen belül a kancelláriaminiszter feladatát.

A beszélgetés alaphangulatát Orbán Balázs teremtette meg, akinek könyvével saját elmondása szerint az volt a célja, hogy sorvezetőt készítsen, ami segít megteremteni az irányt a távlatos gondolkodásban is. Orbán úgy véli, Magyarországnak rengetegszer olyan függőségei voltak, melyek „szűk pallót jelöltek ki a magyarok számára”, a 2010-es években azonban kitágult a stratégiai gondolkodás horizontja.

„A hatalom utazás és csak a végén derül ki, hogy jó emberek voltunk-e” – fejtetegette a politikus.

A könyvbemutató után a miniszterek először arra keresték a választ, milyen is az orbáni hatalomgyakorlás koncepciója. Stumpf István kiemelte, hogy a kancellária típusú kormányzás lényege – amit az első Orbán-kormány vezetett be Magyarországon –, hogy a miniszterek nem lobbisták, hanem a minisztériumban képviselik a kormányzati stratégiát.

Navracsics Tibor már a 2010-es évekről és az első kétharmadról beszélt. Ekkor szerinte úgy kezdtek el kormányozni, hogy nem tudták, 2014-ben is bizalmat kapnak-e, ezért négy év alatt igyekeztek elvégezni azt a munkát, ami az országot új vágányra állítja. Ennek eredménye – büszkélkedett Navracsics – hogy

négy év alatt több törvényt hozott a magyar parlament, mint a brit II. Erzsébet egész eddigi uralkodása alatt.

Ezzel párhuzamosan egy távolabbi stratégiát is próbáltak megfogalmazni, ami viszont már csak a 2014-es győzelem után kezdett el kialakulni.

A kérdésre válaszolva Lázár János először Stumpf Istvánt éltette, amiért tudományos formába öntötte a kancellária típusú kormányzást, majd hőskorszaknak nevezte a 2010–2014 közötti időszakot. Lázár szerint az ő feladata már csak az előtte felépített rendszer optimalizálása volt.

Gulyás Gergely, aki jelenleg vezeti a Miniszterelnökséget, úgy definiálta tárcáját, mint egy „hibrid képződmény”, amely nemcsak kiszolgálja, előkészíti a legfontosabb kormánydöntéseket, de van egy koordinációs feladata is a kormányon belül, miközben szaktárcaként is eljár.

Lázár védelmébe vette Orbán Viktor hatalmát is, szerinte ugyanis Magyarországon 1990 óta erős a mindenkori magyar miniszterelnök pozíciója, és ez 2022 után is így lesz. Azt azért nem felejtette el megemlíteni, hogy ehhez 2010-ben óriási lehetőség is társult.

„Sok mindent fognak majd írni rólunk, de hogy ne éltünk volna a korszak adta lehetőséggel, azt biztos nem fogják mondani” – tette hozzá.

Azt Navracsics Tibor is elismerte, hogy „a magyar miniszterelnök Európa legerősebb miniszterelnöke”, ami annak köszönhető, hogy Magyarország centralizált állam, helyzetét pedig tovább erősíti a parlamenti kétharmad.

Hibákról és alaptörvény-módosításokról

A beszélgetés moderátora, Földi-Kovács Andrea azt a kérdést is feltette, milyen hibákra tudnának visszaemlékezni. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely mutatta a legkevesebb szerénységet: „olyan hibát, amit alapvetően máshogy kellett volna csinálni, nem tudok”.

Stumpf István már nem volt ilyen megengedő, ő a közigazgatás átalakításában lát feszültségeket.

„Nem történt-e túlságosan erőteljes centralizáció az önkormányzatok rovására? Nem kellett volna-e több jogkört hagyni az önkormányzatoknál? Kellett-e mindent a járási hivatalokhoz, illetve a megyei központokhoz csoportosítani” – tette fel a kérdést.

A beszélgetésben aktuálpolitikai kérdések is felmerültek, ilyen például a lengyel–magyar uniós vétó. Navracsics Tibor volt uniós biztosként úgy látja, hogy a vétóhoz minden tagállamnak joga van, mögötte pedig elvi kérdés áll, vagyis az, hogy Magyarország és Lengyelország nem akarja eltűrni, hogy az európai integráció politikai témával dúsuljon fel. Stumpf a föderalizáció és a nemzetállamiság közötti vitát látja a kérdésben, Lázár szerint az ügy szintén a szuverenitásról szól.

Gulyás elismerte, ő nem lát sok esélyt a kompromisszumra, sőt elhúzódó válságra is van esély. A felelősség szerinte viszont nem a magyaroké, hanem azoké, akik hagyták a vitákat valótlan állításokkal odáig elmérgesedni, hogy ma már nincs jó megoldásuk.

Volt uniós biztosként Navracsics engedékenyebb volt, ő szofisztikáltabb Európa-politikát tudna elképzelni. Azt mondta, minden tagállam sok fronton konfrontálódik az uniós intézményekkel, pedig megvannak azok a szakpolitikák, amikben együttműködnek.

„Ezt nem nagyon érzem ma a magyar Európa-politikában” – tette hozzá Navracsics, aki nem látja jó pályának, hogy kormány gyakorlatilag szabadságharcot vív az elnyomó EU ellen.

Gulyás szerint viszont a tolerancia épphogy Közép-Európát jellemzi, itt senki nem szól bele társadalmi kérdésekbe a nyugat-európai társadalmak esetébe, még akkor sem, ha a véleményük megvan róla.

Nem várt módon a beszélgetésben szóba került az Alaptörvény tervezett módosítása is, melybe a kormány beleírná, hogy „az apa férfi, az anya nő”.

Volt alkotmánybíróként itt Stumpf megjegyezte, hogy egy alkotmánynak éppen a stabilitás a fontos jellemzője.

Nem tudom, pont most mi volt az oka, hogy egy nyilvánvaló tényt alkotmányban kelljen rögzíteni, mert ezek szerint nagyon sok helyen ez a nyilvánvaló tény nem mindenkinek nyilvánvaló.

Stumpf szerint elméleti szempontból nem szerencsés a túl gyakori az Alaptörvény-változtatás, politikai értelemben pedig addig, amíg alkotmányozó hatalma van a többségnek és betartja az erre vonatkozó szabályokat, nyilvánvalóan cselekedhet.

Hogy ennek mi az üzenete, és hogy ez milyen vitákat involvál idehaza, ez egy fontos kérdés lehet. Én hiszek abban, hogy nem kellene nagy rendszerességgel az Alaptörvény stabilitását bolygatni, mert az a jogrendszer stabilitását is veszélyeztetheti

– mondta Stumpf István.

Gulyás szerint mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja, a magánéleti kérdések pedig nem tartoznak a politika hatáskörébe, de alapvető kérdéseket attól még ki lehet jelölni, ilyen például a házasság. Érdekes módon a miniszter maga hozta elő a vasárnapi zárvatartást, mint az egyetlen alkalmat, amikor úgy tűnt, a kormány bele akar szólni az emberek magánéletébe, de itt elég hamar kénytelen volt visszalépni.

Lázár szerint az ő választóinak nem a gender kérdés a legfontosabb, a társadalompolitikai kérdéseket inkább a pragmatizmus útján lehet kezelni. A vita véleménye szerint abból fakad, hogy a magyarokban nincs igény olyan forradalmi változásokra, amelyekre Európa válaszolni akar.

Stumpf pedig Európában zajló identitásforradalomról beszélt, ami ma már arról szól, hogy a liberálisok a kisebbségek jogait vállalják fel, a konzervatív oldalnak a nemzet, a család és az együttélés ezen formáinak megőrzése a fontos.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Forrás: HVG.hu - Itthon rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek