Főoldal Vélemény Mekkora bukás! Tényleg, mekkora?

Mekkora bukás! Tényleg, mekkora?

6 megtekintés

Szájer József elbukott. Egy konzervatív-kereszténydemokrata politikus esetében a lehető legkegyetlenebb módon, a lehető legkínosabb részletekkel és a lehető legnagyobb nemzetközi figyelem mellett. Lelepleződése borzalmas személyes tragédia, életét, helyzetét, döntéseit megérteni, átérezni fontos lehet mindenkinek, akit érdekelnek az emberi sorsok. A politikai elemzés számára azonban mindez irreleváns. 

Az elemző alapkérdése minden botrány, minden új ügy és téma kapcsán ugyanaz: mi következik ebből, hogyan hat ez a politikai versenyre, szereplőkre. A konkrét helyzetre lefordítva: befolyásolhatja-e ez a botrány a 2022-es választásokat, megroppanthatja-e a Fidesz helyzetét.

Ha unalmas is, pár dolgot érdemes gyorsan tisztázni. Először is azt, hogy a politikában egy-egy esemény, történés csak egészen kivételes esetekben fejt ki közvetlen, azonnali hatást a választókra. Hiába érzünk valamit égbekiáltónak, az emberek sokasága könnyen lehet, hogy nem is igazán tud róla, de ha tud is, lehet, hogy nagyon mást gondol, vagy ha ugyanaz is az ítélete, az esetek jelentős részében ez nem befolyásolja régebben kialakult preferenciáját. Még a legegyértelműbb, legnyilvánvalóbb botrányoknál is látható, hogy azok általában csak kicsi és/vagy ideiglenes kilengéseket okoznak a politikai közvélemény-kutatásokban. 

Másodszor fontos tisztában lennünk azzal is, hogy az ilyen botrányok kapcsán nem érdemes abból kiindulnunk, mit csinálnak, hogyan reagálnak a politikai ellenfelek. Nyilván számukra olyan magas labdáról van szó, amelyet több-kevesebb tehetséggel le fognak csapni, a politikusaik a következő napokban szívesebben mennek a tévéstúdiókba, élvezik a helyzetet, a szavazóik pedig szörnyülködnek és erkölcsi fölényben érzik majd magukat. Mindettől azonban semmi sem változik: 

egy darabbal SEM LESZ több szavazója az ellenzéknek attól, ha végre tiszta szívből röhöghet a kormányoldalon.

A lényeges folyamatok sokkal inkább az ekkor elcsendesülő érintetti oldalon történnek: a politikai elitben és a szavazók között is. Ott dől el, hogy az ügynek lesz-e hatása, következménye. Az ügyben érintett oldal politikai elitje dönthet arról, hogy magára húzza, ignorálja vagy valamire felhasználja az ügyet, a szavazók pedig arról, hogy annak hatására elbizonytalanodnak, dezertálnak vagy kitartanak. 

Amikor tehát a Szájer-ügyet és annak lehetséges hatásait vizsgáljuk, akkor két dolgot tartok célravezetőnek. Egyrészt nem érdemes ezt a botrányt önmagában értékelnünk, mert úgy legfeljebb a botrány nagyságát látjuk. Másrészt pedig nem érdemes abból kiindulnunk, hogy mekkora a felhajtás körülötte az ellenzéki táborban, mert az lenne a furcsa, ha egy ilyen ügy kapcsán még ez sem lenne. Sokkal jobb módszer, ha a nyilvánosan hangokat alig-alig kipréselni akaró, a mondatokat patikamérlegen mérő kormánypárti világot hallgatjuk és a kormánypárti szavazók gondolkodását figyeljük. Márpedig ezek nem a botrány másnapján leszűrhető tanulságok: az első sokk elmúltával derül majd ki, hogy a kormány változtat-e valamit a politikáján, és hogy a szavazóira hatott-e tartósan az ügy. 

Két potenciális válság

Amit most látunk, vagy inkább feltételezünk, az szerintem két potenciális válság. Az egyik a hitelesség kapcsán erősödhet meg. Magyarázni sem kell, hogy miért, nyilvánvaló, hogy sokan felteszik majd a kérdést a képviselt elvek és a valóság összeillesztésének nehézségéről. Ha ez az ügy önmagában állna, a helyzet messze nem lenne ilyen súlyos. 

Az elmúlt években azonban ezen a téren a kormányoldal folyamatosan borotvaélen táncolt. Látványos gazdagodások, luxuséletmód, feleségek és más családtagok luxuskivitelben, repülő, jacht, Ibiza, Adria,

a sor hosszan folytatható. Cseppek egy pohárban, a víz sokaknál már kicsordult, másoknál csak lassan emelkedett. Most ez egy újabb cseppnél sokkal több, és a kép, amely kirajzolódik, életveszélyes. Ráadásul a szereplő nem egy vidéki polgármester vagy egy szerencsés vállalkozó: a Fidesz alapítóját, a miniszterelnök harcostársát és közeli barátját látjuk lemászni az ereszen. S ki tudja, mi jön még, különösen azt figyelembe véve, hogy nagyon sokan érdekeltek már a nemzetközi térben is abban, hogy beszorítsák az Orbán-kormányt. Már ma is az az egyik kérdés, hogy vajon a miniszterelnök eddig mit tudott és mit tesz most majd, de ha egy másik ügyben még egy lépéssel közelebb jön a célkereszt, a politikailag legfontosabb és mindeddig a legnagyobb erőt jelentő személy hitelessége is sérülhet. Itt persze még nem tartunk: a tábor elégedetlen ugyan ezekkel a jelenségekkel, de a kormányfő személye körükben elválik, elkülönül minden rossztól. A cél nyilvánvalóan most is ez, ezért is 

alapkérdés, hogy Orbán Viktor mikor és hogyan szólal meg az ügyben. 

A másik potenciális válságterület a kommunikáció. Az a részleg, amely a hatalomgyár eddigi legsikeresebb ágazata volt, amely választások sokaságát nyerte meg termékeivel, s amely minden bajra – kormányzati és politikusi gyengeségek, nem várt események – eddig orvosságot kínált. A kommunikációt most ezzel az üggyel találat érte, nem is kicsi. A hatása nem csupán időleges, könnyen lehet, hogy tartós. Felépített panelek (Brüsszel), eredmények (Alaptörvény), jövőbeli tervek (melegellenes politika) kaptak szimbolikus léket ezzel az egyetlen botránnyal.

Gondoljuk csak el, hogyan lehet most majd brüsszelezni, alkotmányt módosítani, családmodellről beszélni, miközben minden mondat felidézi majd a múlt péntek esti „házibulit”.

Van persze még sok kommunikációs csodafegyver, bevált eszköz és innovációs lehetőség, de azért a két terület, a kommunikáció és a hitelesség nem járhat végletekig külön utakon. A kommunikáció sokat segíthet, ha amúgy nincs őrült nagy gond a hitelességgel, ha van, akkor már szinte mindegy, mennyi a pénz, paripa és fegyver. 

Volt a Fidesz az elmúlt tíz évben már válságban máskor is, ennél sokkal látványosabb módon is, aztán mégis megtalálta a visszafelé vezető utat. A Szájer-ügy nem döntött mindent el, de azt eldöntötte, hogy a következő választás egy ideig még biztos nem dől el. 

A szerző politológus, elemző

(Borítókép: Török Gábor – Index / Ajpek Orsi)

Forrás: Index.hu - Vélemény rovat

További hírek a témában

Ez weboldal sütiket használ, hogy a felhasználói élményt javítsa. Feltételezzük, hogy ezzel egyetért, de ha akarja, bármikor letilthatja. Elfogad Részletek